1972. augusztus 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

773

" I 1- 2 I.

Az ipari szövetkezetek súlya és növekvő társadalmi, gazdasági jelentősége indokolttá tette, hogy a szövetkezetek helyzetének átfogó jogi rendezése során as ipari szövetkezetek a szövetkezeti mozgalom egyik ágazataként kerüljgn^szabályozásra.

1./ A szövetkezeti törvény — a szövetkezetek és a szövetségeik felett - a törvényességi felügyeletet a Végrehajtó Bizottság és más szervei utján a Tanácsra ruházta*,

Az állami törvényességi felügyelet - a törvény meghatározása szerint - annak biztositása, hogy a szövetkezetek ós érdekképviseleti szerveik

a./ alapszabálya, valamint más belső szabályzata megfeleljen a jogszabályoknak,

b./ működése és szerveik határozatai összhangban legyenek a jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályotok rendelkezéseivel.

Nem terjed ki a törvényességi felügyelet a szövetkezet gazdasági műveleteinek és a szövetkezet szervei döntéseinek gazdasági - célszerűségi szempontból való felülvizsgálására, továbbá olyan egyedi ügyek érdemi clbirálására, melyekben tagsági vitának van helye.

2./ Az alapszabály, a szövetkezet és a szövetkezeti szövotség szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmát a jogszabályok keretei között - a szövetkezet célját és adottságait figyelőmbe véve - a közgyűlés állapitja meg, melynek kidolgozásában a tagság minél szélesebb körét be kell vonni. Ez a szövetkezőt szervezeti önállóságának, önkormányzatának ogyik megnyilvánulása, a szövetkezeti demokrácia egyik alapvető érvényesálési területe.Az alapszabály és annak médositása az állami törtó | vényessógi felügyeletet gyakorié szerv jóváhagyásával válik érvényessé.

Az alapszabály jóváliagyása során nem mérlegelési jogkörben kell eljárni, hanem az vizsgálandó, hogy a jogszabályok előírásainak megfelel-o.Ez utób- ■ *

...bi esetben'jóvá kell hagyni, eílenkoző esetben a jóváhagyást meg kell tagadni.

. ♦ ■. ««#■##«• wwb

/í;

7 ró I 1