1972. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

128

? Í ti I. történelmi vázlat Budapestről. Az esemény, amelynek alkalmából az európai fővárosok veze­tői összegyűlnek a magyar fővárosban, liogy eszmecserét folytas­sanak a városfejlődés közös tapasztalatairól, problémairól és feladatairól: Budapest centenáriuma. Annak a várostörténeti ese- ményneK a jubileuma, amelynek során most azaz esztendeje, három addig egymástól külön élő és fejlődő dunaparti testvérváros, Buda, Pest és Óbuda egyesült, s egyesülésükből megszületett Budapest. A vérosegyesülés óta eltelt évszázad, nemcsak a ma­gyar főváros történetének volt rendkivül fontos korszaka. B kor egybeesik az utóbbi száz esztendő hatalmas aréiiyu európai - 8őt világméretű - urbanisztikai fejlődésével. Talán nem minő­sül szerénytelenségnek , ha az európai fővárosok együttuüködősé­nek lehetőségéről szóló eszmefuttatásom történelmi hátteréül Budapest múltját próbálom felvázolni. Az évszázados jubileum arra utal, hogy Budapest konti­nensünk egyik legifjabb fővárosa. Bizonyos értelemben valóban az, egyszersmind azonban a legősibb városok egyike. Csaknem két évezreddel ezelőtt a mai Budapest északnyugati részén a Római Birodalom dunaménti nagyvárosa, \quincum terült el, mely kilencvenezer lakójával, virágzó kereskedelmével, kézműipará­val az akkori iurópa egyik fontoB centruma volt, V Római Birodalom széthullása után Aquincum pusztulásnak indult - de \ a 9. századi magyar honfoglalás után fokról-fokra ismét vá­rosi élet bontakozott ki, A mai Pest helyén ezer esztendővel ezelőtt virágzó kereskedő-telep létezett, /f2S ", *> l-AP fi ■ <-------------------------------------------------------------------------------------------------———

Next

/
Oldalképek
Tartalom