1972. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
516
I —----------------------------------------! : ’ ' * *« - HP fa ______________________________________________________________________________ ! I ... /*tn. A fővárosi kereskedő Imi hálózat alakulása 1./ A kiskoré skede Imi hálózat fejlődése a II# és III. ötéves tervidőszakban A szocialista kereskedelem 2o évvel ezelőtt létrejött hálózatát az elaprózódott*ág és egyenetlen területi megoszlás jellemezte. A bolti és vendéglátóipari kapacitásnak mintegy 5o %-a a belső kerületekben koncentrálódott, - aa is döntően kisalapterületü, korszerűtlen és állagukban leromlott egységek ezreiből állott - mig a másik 5© % a főváros 80 %-án szóródott széjjel, általában kis, földszintes ljücóházakban. Azóta, - de különösen 196o óta - a régi elavult bolthálózat nagy részét korszerűsítették, általában teljesen átépítették, széles körben terjedtek el az uj korszerű kiszolgálási formák, és mintegy 26o ezer m2 bolti és vendéglátóipari alapterülettel gazdagodott. Jelentős számú nagy egység épült, ezzel egyidejűleg több korszerűtlen, kisalapterületü bolt megszűnt. Ennek következtében az átlagos alapterület 196o és 197o évek között a bolti kiskereskedelem 77 m2-ről 1®3 ro2- re, a vendéglátóipari hálózatban pedig 1952 m2-röl 189 m2-re növekedett. Az alapterület növekedés tendenciája az élelmiszerboltoknál érvényesült legnagyobb mértékben. Átlagos alapterületű 196o-ban 59 mig 197o-ben 84 m2 volt, ami 4o %-os növekedést jelentett. Itt volt a leggyorsabb a fejlődés az önkiszolgáló rendszer bevezetésében is. A kiskereskedelmi hálózat alaptei'ülete lo év alatt 34,3 kai bővült. Az áruforgalom azonban 97 %-kal növekedett, vagyis az elmúlt lo év alatt 1 %-os áruforgalom növekedést csak o,35 %-os hálózatfejlesztés követett, a vidéki o,47 %- os aránnyal szemben. R í _______________________________________
