1972. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
* ■ ' * • 40 ! , liL- 4 - • értéke 22,4 milliárd Et-ot tett ki, amely 12,4 %-os növekedés az előző évvel szemben. /Összehasonlithatő árak alapján számitva 8,3 %-os a növekedés az előző évi 9,4 %-kal szemben/. A termelésnövekedés ütemének gyorsulása meghaladta az épitési igények növekedési ütemét, igy az elutasított épitési igények összege 40 %-kal alacsonyabb volt az előző évinél, aránya pedig az 1970. évi 26 %-ről 16 %-ra csökkent. Ebben már szerepe volt a beruházások terén életbe lépő intézkedéseknek is. Az építőiparban foglalkoztatottak száma - az iparral ellentétben - 3,3 %-kal, ezen belül a munkások létszáma 3,6 %-kal emelkedett. A növekedés mértéke alacsonyabb az előző évinél. A termelés növekedésém-t mintegy 80 %-a származik a termelékenység fokozódásából. A budapesti kiskereskedelmi forgalom 1971-ben meghaladta a 44 milliárd Ft-ot, ami folyó áron számitva 8 %-kal több az előző évi forgalomnál. A forgalomnövekedés mértéke mind az előző évinél /ll %/, mind az országosnál /9 %/ alacsonyabb. Az áruellátás általában kedvezőbb az előző évinél, egyes időszakokban azonban - főleg iparcikkeknél - mutatkoztak hiányok. A fogyasztási iparcikkek importja, bár országosan 9 %-kal emelkedett, nem volt egyértelműen kedvező, részben a párhuzamos rendelések miatt, részben mert magas áruk sok esetben a hazai cikkek árának emeléséhez vezetett. A fogyasztói árszínvonal mind az előző évinél /1,6 %/, mind az országosnál /2,2 %/ nagyobb mértékben : 2,6 %-kal emelkedett. Ezen belül a kiskereskedelmi árak 1,8 %-kal, a piaci árak 11-12 %-kal, a szolgáltatási dijak 5-6 %-kal növekedtek, mig a füt és-világítás költségek árszínvonala némileg csökkent. A piaci árak alakulása egyes idényáras cikkek /főleg zöldség, gyümölcs, stb./ hiányával, illetve termelési költségei és felvásárlási árának növekedésével függ össze. A szolgáltatási dijak növekedése jórészt a lakbérrendezés következménye. A főváros egészségügyi ellátása az év folyamán is javult. Nőtt az orvosok, orvosi körzetek száma és jelentős fejlesztésekkel bővült a fekvőbeteg ellátás kapacitása is. A kulturális és kommunális ellátás terén ugyancsak javult a helyzet és fejlődés volt tapasztalható a nem termelő ágazatoknál is. I ^ I *