1972. május 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
64
"* ; ¥ ~ • CT ' | I » b./ A szabálytalanságok .jellege szak mánk ént 1 Az éleImiszerkereskedelemben változatlanul a mérésen alapuló kisebb sulyu számolási eítórések a jellemzők, azonban előfordulnak csoportos árjelznk hiányosságaiból eredő kisebb ‘árdrágítások is, és a húsféleségek, valamint a gyorsan romló cikkek /főleg tej- tejtermékek/ minőségével kapcsolatos vásárlói megkárosítások, Gyakoriak a magatartási kifogások, valamint az üres livegek visszaváltásának és a panaszkönyvek kiadásának megtagadására vonatkozó panaszok. A vendéglátásban az étel és ital hamis mérésekre, ital minőségrontásokra gyakoriak a panaszok, valamint több bejelentés érkezett a vendéglátóipari alkalmazottak udvariatlan magatartására és az egységek kulturálatlanságára vonatkozóan is. A ruházati szakmában változatlanul a cipők minőségi-kifogásai a jellemzőek. Több panasz érkezett a minőségi kifogás szabálytalan intézése miatt is. r Az iparcikk szakmában a garanciális javításoknál merült fel a legtöbb probléma, főleg a csereutalványok kiadásánál. A boltvezetők kellően nem ismerik az erre vonatkozó rendelkezéseket. e./ A szabálytalanságok jellege panaszfajták szerint Az áruellátással kapcsolatosan lényeges panaszok egyetlen szakmában sem merültek fel. A jogos panaszok száma 7 db volt, 2 db-bal több az előző év II. félévében kimutatottnál, azonban az összes bejelentések számához viszonyított részaránya 2,3 % volt. Az árproblémákra vonatkozó panaszok száma 38 db volt, 2 db-bal kevesebb a bázis időszakánál. Ez által az összes jogos panaszokhoz viszonyított részarány 17 %-ról 12,4 %-ra csökkent. A megállapított szabálytalanságok valamennyi szakmánál közvetlen összefüggésben állnak az árjelzés és az árváltozás problémáival. A csoportos ár alkalmazása, az egyedi árjelzések hiánya, elsősorban az önki- szolgáló üzletekben jelentenek problémákat. Szándékos árdrágítást egy vendéglátóipari egységben észleltünk. Minőségre vonatkozó jogos panaszok száma 54 db volt lo db-bal kevesebb az 19?o.II. félévben kimutatottnál. Az élelmiszer és vendéglátásra vonatkozó jogos panaszok nagymértékben csökkentek /24-ről 12-re, illetve 15-ről 8-ra/. A ruházati és iparcikk vonalon emelkedés következett be. /Ruházati kereskedelemben lo-ről 13-ra, i- parcikk kereskedelemben 7-ről l?~re növekedett a bejelentések száma/. A bejelentések cipőkkel, illetve bútorokkal, automata- és félautomata mosógépekkel, valamint TV-vol, tej-tejtermékekkel és az italok minőségével kapcsolatosak voltak. Az egyéb vásárlói megkárosítások /hamis mérések, hamis számolások/ száma 64 db, azonos az előző év II. félévivel. Ezek a szabálytalanságok alapvetően az élelmiszerkoreskedolemben és vendéglátásban jellemzőek, az élelmiszerkereskedőlemben az előző évihez vií ff I tá .......................- 8 -