1972. május 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

262

i

ti *- 36 Itt válaszolnék Hantos elvtársnak is, hogy mi a lehetőség táv_____________lati fejleszté3ünkben. A főváros csatornázása úgy van megoldva,

hogy Pesten és Budán egy-egy óriási főgyűjtő van, Pest-északnál,

/

Angyalföld alatt, mert addig van a felső rész, az u.n. Észak-pesti rósz. Ez önálló egység csatornázás szempontjából. A pesti és a budai oldalon keletkezett lakossági cs ipari szennyvizeket gyűjti össze. Az uj lakótelepek szennyvizét a Palota-szigeten tervezett biológiai szennyvíztisztítóban fogjuk tisztítani. Ez szerepül a IV. ötéves tervben is, hiszen a békásmegyeri és káposztás- megyeri lakótelepek enélkül nem valósíthatók meg. Buda éo Angyalföld alatt lévő területeken, Pesten és Budán egy-ogy nagy főgyűjtővel, főgyűjtő rendszerekkel összefogva lemegy végig a Duna mentén és a Csepelsziget északi csúcsán tervezett és területileg ma már biztosított helyen központi biológiai, tisztítómű létesítését koll megoldani. Ezeknek a tisztító müveknek a megvalósítása több tízmilliárdos nagyságrendű. Ezelőtt néhány évvel készítettünk egy tanulmányt, akkor 12 milliárdot hoztunk ki, ez ma 3o milliárd forint. Minél tovább huzzuk, annál többe fog kerülni, tudjuk, hogy nincs lehetőségünk rá, do ez az elképzelés. Egyébként az anyag; bemutatja, hogy a szennyvíznek 5 százalékát tisztítjuk biológ;iailag, ez valamit javulni fog azzal, ha az angyalföldi biológiai szennyvíztisztító belép az V. ötéves tervben és amennyiben funkcionálni fog; az észak-budai szennyvíztisztító, így az V. ötéves terv végére lo~12 százalékát biológiailag tisztítjuk a szennyvizeknek, de még mindig marad 9o százalék. A IX. kerületi Soroksári-uti nagy szennyvízátemelő telepünk rekonstrukciója már na úgy készül, hogy onnan a Csepel-sziget északi csúcsára a Pesten keletkezett szennyvizeket a Duna alatt nyomóvezetékkel át lehessen nyomni as ott megépülő biológiai szennyvizj 16^ «

‘mL-MK00B * *** vjtp