1972. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
272
i- 11 fogták fel. így az átcsoportosítást természetesnek tartja, ugyanis ha komplex lakásépitési programról beszélünk, akkor nemcsak az a fontos, hogy hány lakás épül, hanem a városfejlesztés, a városépítés és a város lakossága életfeltételeinek biztosítása kell hogy a döntő szempont legyen. Miután itt a fővárostól független tényezők is szerepet játszanak,- akár a kapacitást, akár az áralakulásokat tekintjük - ezeknek a tényezőknek jelzése és az illetékes fórumokkal va.16 megvitatása véleménye szerint halaszthatatlanul szükséges, mert különben ebben a témakörben jövőre sem lehet haladást felmutatni. Nem ért egyet azzal, hogy a kulturális járulék figyelmen kivül hagyása volumenének szerénycége miatt történt. Különböző okokra való hivatkozással a III. ötéves tervben a kulturális járulékokat illetően semmi nem valósult meg. Ha az előterjesztett javaslatot a VB. tudomásul venné, akkor ennek eredményeként a IV. ötéves tervben sem valósulna meg semmi. Nem fogadja el a IV. ötéves terv távlatában az egészségügyi járulék csökkentett normati- váját sem. Javasolja, hogy a VB. tegyen olyan megállapítást, hogy a IV. ötéves terv kezdeti lakásépitési programja megvalósításában a komplexitás eddig még nem érvényesült és nyomatékosan hívja fel az illetékesek figyelmét eu komplexitás érvényesítésére. Csikesz Józsefné egyetértve Hantos elvtárs véleményével kifejti, hogy a Végrehajtó Bizottság a tanulságok levonásával foglaljon állást és a helyzetnek megfelelően állapítsa meg a tennivalókat. Véleménye szerint az előterjesztés feltárja a helyzetet, de nem elegendő az az intézkedés, amit előirányoz. Az ipari háttér megteremtésére tett javaslatot, amely az V. ötéves terv időszakának problémája, de nem a IV. ée III. ötéves terv lemaradásának megoldására irányul. Elmondja, hogy a kapcsolódó létesítmények költségnormativált tekintve kormányintézkedés nélkül - amint a vitában már többször elhangzott - a főváros nem tud előre lépni. Ahogy Sallai elvtárs elmondta, ma már 14.ooo Ft-ba kerül egy négyzetméter és 6-7.ooo Ft áll rendelkezésre. Ez mutatja, hogy tulajdonképpen nem is az épitőipari kapacitás az alapvető probléma, hanem a fedezet hiánya. Ha nem történik meg a helyzet feltárása, akkor állandósul az, ami a III. ötéves tervben volt, a IV. ötéves tervben van, de az V. ötéves tervre is előrevetíti árnyékát. Kifejti, hogy a tervezést arra a technológiára kell biztositani, ami adott és amit a kivitelező vállalatok is elvállalnak. Egyetért azzal, hogy a 43-as sz. Épitőipari Vállalat I tél | : * ■ * I
