1972. április 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
130
- 12 lakásépítés 48 %-a volt magánerős finanszirozásu, mindenfajta változata a magánlukás-épitósnek. A megyei városok átlaga viszont 3o és egy néhány százalékos volt. De volt olyan megyei város is, amelyben nem érte el a 2o %-ot a magánerős épitkezés. De az összvárosok átlaga is kisebb volt magánerős építkezésben, mint a fővárosi. Pedig a 15 éves lakásfejlesztési terv forditott arán-,, okát tűz ki célul. Azt mondottuk, hogy a munkások által 1 oltott várpsokban, elsősorban a nagy városokban, azok között is Budapesten kell a legnagyobb urányu állami lakásépítést folytatni. Az élet azonban megfordította az arányt, nyilvánvalóan azért, mert itt legnagyobb a lakáshiány és a legí kisebb az állami lakásépítés eredménye. Ezen a helyzeten mu, j szaly változtatni, mert jelenleg bármennyire felvevő—képes is a magánerő, egy bizonyos határ után meg fog szánni a vásárlási igény. Máris vannak olyan jelek, hogy a hitelekkel nagy bajok lehetnek. A január-februárban megnyitott magánlakásépitési hitelek csal: 5o %-a volt a tavaly január-februári hiteleknek. Jelzi tehát, hogy a maganlakásépités terület/één visszaesés varható az áremelkedésekkel arányosan. Nyilvánvalóén nem ekkora lesz a Y meri; most várakozás is volt az arak miatt. Nincs még olyan statisztikánk, amelyből nagyon messzemenő következtetést lehetne levonni, mindenesetre jelez. Most tehát nem kíséreltük meg, hogy a lakásépítés pénzügyi konstrukciójára javaslatot tegyünk. Tisztán a szervezés oldaláról válaszottuk ketté állami feladatta ként és mugánépitósi feladatként. Nem azt vizsgáltulc, hogy menynyi várható pénzügyileg. Kisoest kérdésében a FOBER. is egyetért. Nincs I FÖBER-ellentét. Volt egy olyan tárgyalási fázis, elsősorban a kapafcí „ás és közmű a±atadcóá vonatkozásában, hogy Dél-pestre j i m : I ti i
