1972. április 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

40

I j

ti *

5

út

A bontandó lakások számát a következő módszerrel közelítettük meg: Az elmúlt tervidőszakokban igen kevés lakás került bontásra. Példaként megemlítjük, hogy ha a lakóépületek maximális é- lettartamát loo évre vesszük, akkor évente 1 %-ot kellene bontani, ami a III. ötéves terv időszakában 25.ooo lakást eredményezne. Ténylegesen azonban csak 12.5oo lakás bontására került sor. A IV. ötéves terv időszakában már 25.ooo-re emelkedik a tervezett lakásbontások száma, ami megközelíti a tervidőszak arányos szükségletét, de a több évtizedes elmaradások tekintetében még alig jelent előrelépést. A lakásbontások mennyiségének meghatározása a tényleges lakáshelyzettel is kapcsolatban

* áll, mellyel azonban a későbbiekben foglalkozunk. Az ott elmondottakat is figyelembe véve az V. ötéves terv időszakára 35•ooo-4o.ooo lakás bontását tartjuk reálisnak és a későbbi számításokban már ezt szerepeltetjük.

*

II.

A lakáshelyzet várható alakulása az V. ötéves terv

időszakában

« A lakásellátás fejlesztésével foglalkozó párt- és kormányhatározatok elsődleges feladatként határozták meg "a mai értelemben vett lakáshiány11 mielőbbi felszámolását. Sz a gyakorlatban azt jelenti, hogy az u.n. mennyiségi lakáshiány mielőbbi csökkentésére kell törekedni, annak érdekében, hogy Budapesten minden családegység számára önálló lakás álljon rendelkezésre. Az

V. ötéves terv időszakában a lakáshelyzetet e szempontból vizsgálva a következő összefüggés vezethető le:

m

X" *

I ta\CA

; J *

| '

I