1972. április 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

239

ti i- 41 Nálunk elsősorban oktatási-egészségügyi célokra megy el a kerület kevés fejlesztési pénze. Mert nálunk is kb. az a helyzet, amelyet az anyag megállapít. Nagyon figyelembe kell itt venni az épitőipari árak emelkedését. Vannak két-háromszoros- ra felfutott árak a karbantartásban, a beszerzésekben és a szemléltető eszközökben. A költségvetési keret egyszerűen nem tud lépést tartani velük. Minden kerületben előbb-u&óbb komoly problémák lesznek a tananyag elsajátítása, egyáltalán a feltételek biztosítása vonatkozásában.

Nem tudtam megállapítani az anyag elolvasása után, hogy tulajdonképpen milyen céllal készült. Több idő kellene rá persze, hogy konkrétan ki lehessen mutatni, hogy melóra összeg szükséges, de nagyon sok pénz kellene hozzá, hogy a célkitűzéseket úgy lehessen megvalósítani, ahogy az oktatási anyag előirja. Ettől persze még nagyon messzi vagyunk, nem beszélve az épületek állagából. Feltétlenül kellene valamit tenni.

dr. F o r j á n Gyula : Nagyon nehéz ehhez a kérdéshez hozzászólni két okból.

Az egyik az, hogy az előterjesztés nagyon reális és valóságos problémákat tartalma 03 e problémák feltá- ’ rására szükség van. A kérdés azonban nem tervezési kérdés.

Nem arról van szó, hogy az egyes uj intézmények normatíváit jól tervezik-e vagy rosszul. A kérdés: az egész tanácsi pénzügyi rendszernek a kérdése. Javasolom, hogy a megközelítésben ne)h szorítkozzunk csupán egy ágazati jellegU bemutatásra, mert a PM. ezt az egész kérdést pillanatokon belül visszaj fi r# I :

ra * <1?

t I

i