1972. április 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

235

¥

i

i- 38 riilet által felhasználható szabad összeghez képest olyan mértékű, hogy az raV. kerület, ha jól emlékszem, 197o-ben 72 százalékot jelentett, a XXII. kerület viszont lo százalék alatt. A probléma az, hogy azokban a külső kerületekben, ahol az oktatási intézmények ellátottsága a legrosszabb állapotban van, a kerületek ott tudnak adni a legkevesebbet ezen fenntartásra, mert ott jelentkeznek a közmüproblémák és más jellegű kiadások.

A fel nem használt dologi kiadások évente 22,5 százalékot tesznek lel. A tervezési normativánál szeretném

belépő

felhivni a figyelmet arra, hogy mi az újonnan bEÉpiüta oktatási intézmények tervezési normativáiról beszélünk, mindenütt azt jeleztük. Az újonnan belépő oktatási intézmények tervezési normatíváit a Pénzügyminisztérium 1968-ban állapította meg, tehát

vJS'

ezek központilag megállapított tervez normatívak. Jelenleg xs

az újonnan belépő férőhelyeknél, ill. oktatási intézményeknél,

általános iskoláknál, stb., tehát minden oktatási intézményéi, ha egy uj ovoda vagy uj általános iskola létesül, akkor csak ezt

a tervezési normatívát építhetjük be, a költségvetésbe erre kapjuk meg a fejlesztési összeget, amely ténylegesen alacsonyabb a felhasználtnál. Ezért/jélezzük azt, hogy azok a kerületek kerülnek különösen nehéz helyzetbe, ahol nagyobb mérvű az ovodafej- leszté3, ahol több iskola létesül a lakótelepeken. Ott az újonnan belépő oktatási intézmények tervezési normatívái jóval alacsonyabbal:, mint a tényleges szükséglet. Itt is ezért mondjuk, hogy ténylegesen 5 ooo forintot kapunk az ovodai férőhelyekre

és a felhasználás 8 3oo forint. Ezt a kerületnek lényegében vagy

*

i

i ! ^

I

mm

•> • .**