1972. március 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
377
4 *• IV fi , i, - _ '\\,M ' ' _ * #4'7Y .« / . ♦ , ' ■'■ 4 ' >•, ' / ^ ■■ ’• i ■.’■■■ ■ ff í I- 89 I • Elnök : Ki kór szót? ! II j dr. Götz János : Én az egészet nem ér- 1 j | tem. Van egy bázis létszám, amellyel most dolgoznak a Tanácsok. A főosztályok javasoltak egy bizonyos létszámot. Az egyik keI rületben ennyit, a másikban annyit. A kerület ennyit. Hhxh A Szervezési Főosztály megállapítja, hogy a munkaterhelés minden © © kerületben egyforma legyen es ezert ez a kerület ennyit kap, a másik annyit. Ettől elvesznek, a másiknak adnak. De én oasze- adtam. Nem 52, hanem 64 a csökkenések száma, amelyet tehát az j egyes kerületektől levesznek. Tehát 64-et elveszünk valahonnan és 64-et adunk valahová. Ez papíron nagyon szép, ember egyenlő emberrel. Igenám, de egy okos ember néha felér öttel is. Ha tényleg emberek vannak ezen a létszámon, akkor elvehetem az egyik kerülettől és odaadhatom a másiknak. A másik "áldani" | fogja ezt a szervezést, mert minden kerület a leggyengébbeket adja, a "titán kádereket", ti tán tudjátok használni. Elnök : Egyetlen kerülettől sem veszünk el egyetlen létszámot sem. I 4 F a j k 0 s Aladárné dr. : Ember nem mozog. *« I dr. Götz János : Akkor a nagy melóból: I semmi! | 'Elnök: Kérlek, szivd ezt vissza. Nem volt meddő munka. Egyetértek veled abban, hogy egy ember néha másik hárommal lehet szinkronban. Ez az anyag arra alkalmas, hogy megoldja az ilyen jellegű feszültségeket. Persze nem tudja megoldani, mert ez pénzkérdés. 31 :
