1972. március 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
122
I I I K; , 1- 4 I- A főosztály folyamatosan felülvizsgálta a nyilvántartott épitési tilalmakat és csökkentette a közintézmény részére biztosított telkek és egyéb tilalmas területek számát. Az 1970-os népszámlálási adatok alapján a tilalmas területek további felszabadítása érdekében 1973-ban felülvizsgáljuk az alapfokú 3:özintézmények részére biztosított területeket.- A 2/1962.VlV. 30, /ÉTŰ-PM. oz. rendelet alapján - építési szándék és egyéb feltételek esetén - a telkek tulaj donorjainak csoretelket kell adni.- 1970.óta az öt évnél hosszabb ideje tilalom alatt állé telkek méltányossági kisajátítására lehetőséget kap tank.Ez a tilalom alatt álló telkeknek csak egy kis töredékét érinti, ugyanis a kisajátítás előfeltétele a cserctelckro való jogosultság. Erre a korlátozásra azért volt szükség, mert az öt évnél hosszabb ideje tilalom alatt álló telkek kisajátítására több száz mi-llié Pt kellene. Az építési tilalmakkal kapcsolatos feszültség levezetésének egyetlen módja a kártalanitás, amelyet a főooztály már régóta égető kérdeské. t kezel. Javasoljuk, hogy a kormányrendelet a méltányosság gyakorlása területén szabadabb kezet adjon a Végrehajtó Bizottságnak, mert a jelenlegi szabályozás mellett feltételek hiányában a legjobban rászorulók som kaphatna!: anyagi segitséget. Hangsúlyozzuk, hogy a méltányosság fokozása csak kellő pénzügyi fedezet biztosítása mellett enyhíti a tilalmak területén tapasztalható feszültséget.- A készülő Budapesti Városrendezési Szabályzat továbbfejlesztésével, a jogszabályi lehetőségek szélesítésével és az ellentmondó intézkedések tisztázásával, meg fogjuk szüntetni az épitési tilalmak elrendelése területén még tapasztalható törvénysértő gyakorlatot. A főosztály hatóságpolitikai munkájának jelentőségét növeli, hogy a főváros tömegeivel széles fronton tart munkakapcsolatot, A városrendezési koncepció gyakran az állampolgárok, a vállalatok és intézmények érdekharcán keresztül realizálódik. Az ütközések csomópontjában a népgazdasági érdeket képviselve a városrendezési dolgozó áll, a maga kötelező koordinációs feladatával és városrendezési szabályokon alapuló kikötéseivel. Az ellentmondások levezetése nagy szakmai körültekintést, fegyelmezett politikai - emberi magatartást követel. ; A városrendezési kutatás ugrásszerűen fejlődi!:, ezért az uj igények kielégítése érdekében szükséges a tervezésére jogosult szervezet városrendezési tevékenységének felülvizsgálat? , 7 . i fit 1 . I ; * ■ I \ f I
