1972. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

95

vrá é mm-rnrn* -wm9—

2 . • . -• - • ctcty CT CTCT #

• f

II- 17 A másik! Iliért nem lehet a folya íatos technológiát biztosítani és miért ilyen szakaszosan, ill. nem folyamatos technológiával tudjuk lényegében az egész gyártást biztosítani.

Ez is annak kérdése, hogy állandóan toldás-foldás van, egyik gép

i

kicserélése, másik gép beállítása. Az egész sütőipar korszerűsítőI ,

sót alapvetően nem lehetett megoldani. A III. ötéves terv idŐ3za- kaban gyakorlatilag ogy kenyérgyár épült meg, az sem a logkorszeÜ

rübb technológiára épült 03 azóta is lényegében toldása-foldása

I

va.n a sütőiparnak. Ezt látni kell.

A másik része a dolognak a vállalat gazdasági helyzete. Ez nemcsak a Fővárosi Tárnics sütőiparánál, hanem országosan jelentkező téma. A sütőipar olyan helyzetben van, hogy kö- tött, fix árakkal dolgozik, ugyanakkor pedig a költségek állandóan növekednek. Ezt a problémát próbáltp a kormány feloldani, amit azonban nem sikerült tökéletesen. Araikor a IV. ötéves terv fojlesz- tési célkitűzéseit előirányoztuk, aldcor a IV. ötéves terv idősza- kára 191 millió forintos vállalatfejlesztési alappal számoltunk.

Utána 1971-ben bekövetkezett a szabályozók módosítása, amely alapján lényegében a vállalat fejlesztési alapja nem képződött annyi, mint amennyit megterveztünk, most valamit javult, de nem oldódott

I

meg, kövesebb fejlesztési alapja képződik, mint amennyit credeti- I lég a IV. ötéves terv időszakára terveztünk. Tehát igy néz ki a

vállalat anyagi-gazdasági helyzete, kötött árak, 03 közben állandéf I

an emelkedő költségek. Ez nyilvánvalóan terheli a vállalatot és rendkivül nehezen tudja az előirányzott fejlesztéseket megoldani.

A harmadik tényező podig, amely jogosan merült

fel, a vezetői értekezleten is tárgyaltuk, az a téma, hogy a borúfi

l