1972. február 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

167

1 • ■ A'Xt -,V; ■: .fa” ’ • Á ■-■U '. -,' 't''7 •'• •" V I- 18 ­egyik a házmester volt, a másik az anyám, és igy tovább. A lakó­bizottságokat a rendelet végrehajtásába semmilyen vonatkozás­ban bevonni nem lehet. Ha a mi lakóbizottságunk elnökétől azt fogják kérni, hogy legyen szives lejönni ós intézkedni, nem fogja ezt megtenni. Rendőrt nem lehet az utcákon tulálni. Va­jon törtónt-e már olyasmi, hogy a rendőr felment volna a la­kásba, és azt mondta volna: Kedves lakótárs, maga megsérti az együttélés szabályait/ Ki fogja végrehajtani ezeket a ren­delkezéseket? Az a házmester, akire Te emlékszel, Kelemen elvtárs, már nincs Budapesten. Elnök: Hgy-kettő van! Mulató János: Még néhány van, amig ki nem hal­nak, a többség azonban olyan, hogy ha lakást kapna, akkor sza­badulna a házfelügyelőségtől. Elnök: Teljesen igazad van, Mulató elvtárs, de ennek ellenére mégis szabályozni kell ezeket a dolgokat. Mulató János: Naponta lesöpörni a léposőt? - lehetetlen kívánság. Nem csinálják meg. Elnök: Bármennyire Í3 nem lehet pontról-pontra végrehajtani mindazt, ami az új tervezetben van, mégis sza­bályozni koll ezeket a dolgokat, mert lesz egy tanácsi rende- let, amire hivatkozhatunk az el járásunkban, és lélektanilag is szükség van erre. Kovács Ilona: A tervezethez szeretnék röviden hozzászólni. Valóban nehéz úgy megszerkeszteni a házirendet, hogy az egyrészt ne tartalmazzon tilalmakat, másrészt ne ls- gyen ingatlankezelő vállalat-centrikus. Az az állítás, hogy a I ^ te a0 >• '£4ikMflHHp

Next

/
Oldalképek
Tartalom