1972. február 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
230
I 3./ A koraposzt előállításához szükséges alapanyag, a nyers-szemét mezőgazdaságilag hasznosítható tápanyag-tartalma ugy-ahogy ismert, de nem ismert az a kémiai tartalom,- amely a mezőgazdasági felhasználás szempontjából káros lehet. 4./ Tisztázandó, hogy milyen területeken, milyen növényzet trágyázásához lehet felhasználni a komposzt-trágyát annak ismeretében, hogy terméshozam-növelés szempontjából a konyhakerti növények jó része u.n. komposztqt szemetot nőm tűrő növényzet kategóriájába tartozik / sárgarépa, hagyma, bab, uborka/. 5./ A gazdasági számításból csak az előállítás költsége tűnik ki, és azt ötszörös értékben jelöli meg a gazdasági s*ámítás az eladási árhoz viszonyítva. Nem mutatja ki a gazdasági számitás azt az átlagos szállítási távolságot és azt az egységre cső szállítási költséget, amely mint plusz-költség felmerül a felhasználónál azért, hogy ezt a bizonyos trágyázó anyagot a sajrt területén fel tudja használni. (■>,/ A gazdasági számításban nincs kimutatva, hogy az 1 q konposzt- trágyával elért termés-növelés arányban van-e az ötszörös költségű komposzt eladási ára + a helyszínre szállitás költségével. 7,/ A gazdasági számításban nincs utalás arra vonatkozólag, hogy abban az esetben, ha a komposzt-trágyát tál ajjavitó-szerként kívánjuk felhasználni, hektáronként egy átlagosan rossz minőségi! talajra milyen mennyiségű komposzt szükséges és ez hogyan vi- szonylik a talajjavításnál eddig használt ótl-gos sz rek költségevei . ' . . | / J f I v>° I I I- 4 -
