1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
20
Í í- 18 struktúra /rövid szériák stb,/ is nehezítheti.- A szakértői bizottságok szerint a nehéz fizikai munkát végzői: és a képesítést nem igénylő, egyszerű munkát végző alkalmazotti állományúak /takarító személyzet, portások, éjjeliőrök/ hiánya igen erős lesz. A tanulatlan segédmunkások száma a fővárosban a mainak mintegy felére csökken, ugyanakkor az igények redukálódása e mögött az arány mögött jelentősen elmarad.- Végül: a szakértői bizottságok koncepciói azt mutatják, hogy a fővárosi iparban alapvető.strukturális eltolódás nem várható. Némileg csökkenhet a vegyipar és élelmiszeripar részaránya, nó a gépipar és gyakorlatilag szinten marad az épitőanyagipar, könnyűipar és a kohászat részaránya. Az alágazatok ’fnikrostruktúrájában" nagyobb eltolódások lehetségesek, c/ A fővárosi ipar szelektiv fejlesztésének viz&.dlata. A tervezőmunka továbbfolytatásaként megkíséreltük annak megállapítását, hogy a budapesti ipar jövő struktúrája különböző kombinációk feltételezésével milyen formát ölthet. A szakértői bizottságok által kidolgozott budapesti fejlesztési variánsok számításait lineáris programozá-s módszerével három kombinációban dolgoztuk ki: A modellszámítás céljait az alábbiakban határoztuk meg: ' 1. A termelési értók maximalizálása, azaz az adott paraméterek és az adott erőforrások mellett az azokat teljesen kihasználó variáns /ős az ennek megfelelő ipari alágazati struktúra/. 1 */ Megjegyzés: Valamennyi - a szakértők által kidolgozott - variánshoz bizonyos paraméterek tartoznak. Ilyenek pl. | a 10 millió Ft megtermeléséhez szükséges összlétszárn /ezen belül a szak- és segédmunkás/, a szük- j séges viz, az 1 Ft termelés növekvéshez szükséges beruházás, ebből az épités stb. A programozás feladata volt, hogy e fajlagos szükséglet-sorból meghatározza a budapesti ipar olyan kombinációit, amelyek a célfüggvényeknek, a modell céljainak legjobban megfelelnek. i Ilii '■■• $4000— *- mmmm* *9— i 30 I
