1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
154
I tt része, ahol összeszövődik. Arra gondolok, hogy a tetejét még be is aranyoznám. Tudniillik zöld környezetbe kerül. Azt hiszem, hogy az elvtársak mindnyájan jártak már a Szovjetunióban, vagy X olyan helyeken, ahol használják az aranykupolát. Hallatlanul erőteljes motívumok. Még ha nem nagy méretűek, akkor is nagyon fTy erőseh rögzítődnek az ember emlélcképébefe/Mivel ez egy olyan motivum, amely tulajdonképpen a tetején szövődik össze és ott látszik a lég viliig os abban az összenövés, az összeosapódás, külön is szeretném még hangsúlyozni. Teljes értékében végső soron az elkészült mü tudja majd megmutatni. Vázlatnak kell tekinteni azt, ami itt van. Őszintén szólva, félelmetes igény volt, amikor a Tanáos bejelentette, hogy ne 1973-ban, hanem már 1972-ben legyen készen. Azt hiszem azonban, hogy sikerült úgy előkészíteni a munkát, hogy meg lehet csinálni. Azért tartom én is fontosnak, mert tudom, hogy milyen jelentős eseménye lesz akkor a Fővárosi Tanácsnak, Budapestnek, és azt hiszem, Iohb helyes, ha egy kicsit i erőltetjük magunkat érte. Nem tudom,hogy kell-e még valamit mondanom. Ha van még konkrét kérdés, nagyon szivesen megmagyarázom, hogyan gondolom. Ami a kiállítást illeti, a pillanatnyi helyzetben nem manöken ez a vázlat, mert szükségem van rá, dobozni is kell. így is túl sokszor van műtermen kivül, pedig hozzá viszonyítom, amit csinálok. Egyelőre szükségem van a tervre ahhoz, hogy dolgozzam. Két-három hónap múlva már eljutok odáig, hogy nem lesz rá szükség. Akkor nagyon szivesen kiállítom a közönségnek, elvégre ninos rajta titkolnivaló, de pillanatnyilag nem szeretném, ha hosszú ideig megint nem volna a műteremben. Nagy Riohárd: Még egy kérdést. Azt mondottad,hogy * I Kú i te ,tó / imHB! ti 1 52.
