1972. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

» • •*►#** '-m— ^ fián ■ ,.. • > *• * •.s? ,. . “* 'ta,- a

közös erőfeszítések a szükséges szellemi és anyagi ráfordításokra: mindez közelebb hozná egymáshoz az eltérő feltételek és körülmények között dolgozó fővárosi vezetőket. Kívánatos ez, mert együttműködésünk pozitív hatással lehet az egész kontinensre, annak városi es vidéki területeire egyaránt, előmozdítaná magát az európai együttműködést, erősítené Európa békéjét és biztonságát is. Fővárosaink ugyanis nem egyszerűen egy-egy várost jelentenek, hanem fontos kormányzati székhelyek is, hatást gyakorolnak az országos, sőt a nemzetközi események alakulására#

II.

Európa országainak és fővárosainak társadalmi berendezkedése letérő, igazgatási struktúrájuk is más-más, mégis szükség van orra, hogy a lakosságot egyetemesen érintő problémák megoldásáról információ- és eszmecserét javasoljunk;

A mind nagyobb méreteket öltő és egyre gjycrsuló városiasodási fo- lyamat napjainkra volágproblémává nőtt. Európában a városiasodás már annyira előrehaladt, hogy a régebben iparosodott országokban a városi lakosság számaránya meghaladta, vagy megközelítette a 70 %-ot. De ebbe az irányba halad a többi európai ország lakosságának területi megoszlása.

A városi környezet egyre mesterségesebb környezetté válik, és - különösen Európában - egyre távolabb viszi a városlakó embert attól a természetes környezettől, amellyel évezredes fejlődése során egyensúlyban volt, s amelynek változásait követni tudta.

A technikai-tudományos forradalom idején a városi környezet olyan gyorsan és mesterségesen módosul, hogy azt csak alkalmazkodással követni egyre nehezebb. Ezt az ellentmondást koll minden eszközzel s mielőbb feloldani, mert a megoldás késleltetése az emberre mind károsabb, a társadalom számára pedig egyre nehezebb ós költségesebb lesz.

Og

' I §f 1

! ' ” ' t

[ ________________________________________-____________________________________________—MMMMT «

. i- 2 -