1971. december 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
279
i ' V I- 69 Ezek nyilván költséges dolgok. Kein olyan nagyon, de pénzt kell biztosítani. Ezt a mi fejlesztési alapunkból kívánjuk fedezni. Az irodaház építésével kapcsolatban nz anyag is tartalmaz épitési költséget, a Fővárosi Tanács rendelkezésünkre bocsátja. bgy gondolom, hogy a területi irodák elhelyezésével kapcsolatban ezt a kérdést talán sikerült megválaszolni, a másik kérdés a műszaki mutatók kérdése, az emelés 0,6%- ról 0,8%-ra. Ez a fedezet, bevalljuk, az anyagban drágább, mint a horizontális szervezet, de hatékonyabb, A lényeg az, hogy a valamivel drágábbat nekünk vállalni kell, és kérjük a Végrehajtó Bizottságot, járuljon ehhez gozzá, annál is inkább, mert minden beruházó szervezet aijhányaua lényegesen magasabb a miénknél. Mivel évente kb. 3 milliárd forintnak megfelelő 1c uo- nyolitáai értéket valósítunk meg, afelett rendelkezünk, úgy gondolom, hogy ennek a fél ezreléke, helyesebben 0,6%-a egy egészen minimális összeg, ami kb. 18 millió forintnak felel meg. Ez fel fog szaladni 21-24 millióra. Ugyanakkor a létszámemelkedés is költségesebb. Mi a jelenlegi helyzetben úgy ítéljük meg, hogy a belső alapfizetés a FŐBER-nél a többi vállalathoz viszonyítva elég alacsony, figyelembe véve nyereségrészesedést és egyob juttatásokat. Ebben az évben élt utoljára a beruházási jutalmazási rendszer. Kern rosszak a fizetések, he hogy megfelelő szakkéddrekkel fel ' tudjuk magunkat tölteni, bizonyos bérszinvonal-emelkedést kell elérni. Ez nem rossz a jelenlegi helyzetben sem, de figyelembe kell venni, hu y például egy tervező irodában egy mérnökXKkre 3-4-5, sőt egyes tendenciák szerint már 8 rajzoló és feldolgozó — kell, hogy jusson, mert akkor termelékeny a mérnök munkája, ! ^ I
