1971. december 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

184

í- 2 jogokét és jogi korlátozásokat /tulajdonjog, elővásárlási jog, elidegenítési és terhelési tilalom, szolgalmi joü, stb./, továbbá az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket és tehertételeket /jelzálogjog, haszonélvezeti jog, megváltási ár, építési kölcsön, stb./ tartalmazza.

Az állami földnyilvántartás a földrészletek helyrajzi számát, területét, művelési ágát, fekvését, a talaj minőségét és kataszteri tiszta jövedelmét a természetbeni állapotnak megfelelően tartja nyilván, illetve vezeti a bekövetkezett változásokat.

Ugyanakkor mindkét nyilvántartás a fentieken túlmenően további adatokat is tartalmaz, amelyek egymással azonosok. így az állami földnyilvántartás az in0atlanok telekkönyvi tulajdonosat, kezelőjét és használóját, a telekkönyv pedig a helyrajzi számot, területet, művelési ágat és az ingatlanok fekvését is nyilván- *

tartja.

1

' - A kettős nyilvántartás külon-külön történő tovább vezetése ma mar nem célszerű, mert nem tükrözi kellőképpen a tényleges tulajdoni és használati viszonyokat /nincs telekkönyvi kényszer/ és a meglévő párhuzamosság pedig lényeges többletmunkát, illetve elkerülhetetlen eltéréseket is eredményez /a változások átvezetése nem azonos időpontban történik/.

A Kormány határozatával tehát egy több mint száz éves jogintézmény, a telekkönyv alakul át, illetve olvad be a földhivatali szervezetbe. A két nyilvántartás- egyesítése annál is inkább

I ív

időszerűvé vált, mivel megalakulásuk óta megváltoztak azok a társadalmi-gazdasági viszonyok, amelyek létrehozásukat szükségessé tették.

Az egységes állami ingatlannyilvánuartás létrehozása része annak a folyamatnak, amelyet a Kormány 19ő7-ben a földügyi, földmérési és térképészeti feladatok uj alapokra helyezésével megj fa .

fi

*

I

• ■* . ' ■■■■■—10