1971. december 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

34

I-lo­III. A szakigazgatási szervek Irányítása, az apparátus káderhelyzete A tanácstörvény a Végrehajtó Bizottság egyik alapvető feladata­ként jelöli meg szakigazgatási szervezetének irányítását. A vezetői és az ügyintézői állomány politikai felkészültsége, államigazgatási gyakorlata, iskolai végzettség szerinti össze­tétele az utóbbi években kedvezően - hozzávetőleg a fővárosi átlag körül - alakult. Ugyancsak kedvező az apparátus kor szerinti megoszlása is, a dolgozók többsége a fiatal, illető­leg a közép korosztályhoz tartozik. V A szakigazgatási szervek tevékenységének tervszerűségét a Végre­hajtó Bizottság munkaterve alapozza meg. Az osztályok ezt figye- lembevéve készítik el saját munkatervaiket. Az ellenőrzés nem kellő voltára utal, hogy előfordul: egyes szakigazgatási szer­vek /pl. 1971. I. félévben a Terv-csoport/ nem készítenek munka­tervet. Az osztályok munkatervei általában megfelelőek, a leg­fontosabb feladatokat helyzik előtérbe. Egyes esetekben a külö­nösen jelentős feladatok ellátására intézkedési tervek is ké­szülnek. A Végrehajtó Bizottságnak a szakigazgatási szervek irányítása terén igen fontos eszköze a szakigazgatási szervek átfogó be­számoltatása, A Végrehajtó Bizottság kevés alkalommal él ezzel a lehetőséggel, holott sok esetten ez egyenesen elengedhetetlen. Ezt bizonyítja, hogy az apparátusban igen kedvezőtlen arányokat ölt és emelkedő tendenciát mutat a fluktuáció. Mig 1967-197o-ig évenként 14-17 személyi változás történt, 197o-1971 első felében 24-en mentek el a tanácstól, köz U Ük 2o-25 éves szolgálati idő­vel rendelkező jó szakemberek is. A fluktuáció főbb okai közé tartozik: a bérezés problémája - bár az osztályvezetők és ügyintézők átlagbére tekintetében a,kerületek között a negyedik helyen állnak a szabadszembat hiánya, a ' } 1 9 , I A­te S-fiSSÉHl ^ * •'

Next

/
Oldalképek
Tartalom