1971. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

751

i Az össznépességen belül emelkedik a 14 éven aluliak - fő­leg a bölcsődéé és óvodáskorúak- valamint a munkaképes kornál idősebbek száma ás aránya. A munkaképes korbfln lé­vők aránya ugyan csökken, számuk azonban 18 ezer fővel növekszik. A foglalkoztatható népesség igen csekély /mint­egy 1,5 %-os/ növekedése miatt az intenzív fejlesztést, a gépesítést ós az automatizálást a fővárosban fokozottan elő kell segíteni. A népesség foglalkoztatottsági szintje maximálisra nő. A jövőben is több lesz a fővárosi munkahelyek száma, a helyben lakó foglalkoztatható népességnél. Ezért a munka­erő szükséglettől függően megmarad a vidékiek naponkénti Budapestre munkába járása. A népességfejlődés tendenciáját tekintve 1976-ig - első­sorban a demográfiai hullám korosztályainak munkába állí­tása folytán - viszonylag magas marad a fiatalabb munka- képeskoru népesség számaránya, mig az idősebbeké /4o-59 éveseké/ 1976-ig csökken, azt követően pedig mérsékelten emelkedik. A foglalkoztatottság struktúrája fokozatosan megváltozik. Az iparban a szelektív fejlesztés előrehaladásával kissé mérséklődik, a többi népgazdasági ágazatban - főleg az infrastruktúra fejlődésétől függően - viszont növekszik a foglalkoztatottság. Mivel a munkáérőszükséglet tovább­ra is nagyobb arányú mint az igénybevehető munkaerőfor­rás, ezért a főváros munkaerő helyzetében nem várható ja­vulás. A munkaerőgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy csökkenjen az indokolatlan munkaerő mozgás, jobban kerül­jön összhangba* a munkaerő kereslet és kinálat, a népgaz­dasági munkaerő igény és a szakmunkásképzés. | j- 2 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom