1971. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

70

, • , * « • ‘ ,* ■ 't 1 *

i

Az ügyfél meghallgatása vagy bizcnyitékok pótlólagos becsatolásra történő fclhivása a fővárosi szakigazgatási szerveknél általában ritkán fordul elő, A szakigazgatási szerveken belüli és a társszakigazgatási szervek egymás közötti szakvéleménye- zéseinek, valamint egyes ágazatokban - közlekedési, építésügyi, igazgatási - a helyszíni szemléknek jelentősebb szerepe van a fővárosi szakigazgatási szerveknél lefolytatandó bizonyítási eljárásokban. Tapasztalataink szerint az egyedi hatósági ügyekben a tényállások tisztázása általában alkalmas a döntések megalapozott meghozatalára. Tényállás tisztázatlansága miatt határozat megváltoztatására vagy módosítására a vizsgált időszakban általában kevesebb esetben került sor, mint a korábbi években, de a megváltoztatások okai között még mindig lényeges tényezőként szerepel, A fővárosi szakigazgatási szervek munkájában is előforduló hiba a hiányos, ügyfélhez szóló felhivás kiadása - például Kereskedőim!-, Ipari Főosztályoknál - vagy szükségtelen hiánypótlás. Például iparjogosítvány kiadására irányuló ügyben a fellebbezés elbírálása előtt orvosi bizonyítvány becsatolására hívták fel az ügyfelet, mc.jd annak beérkezése után kielégített lakossági igény vagy jo szabály tiltó rendelkezése miatt utaai- tották el a fellebbezést. Ez reményeket kelthetett az állampolgárban mintha,reá nézve kedvező döntés az orvosi bizonyítványtól függött volna,

A tényállás tisztázása tekintetében a szakigazgatási szerveken belüli véleményezési tevékenység a korábbiakhoz viszonyítva meggyorsult, A társszakigazgatási szervek egymás közötti kapcsolatában azonban még gyakran hosszú idő telik el ne észrevétel, szakvélemény megküldéséig,

A helyszíni szemle kellő súlyt kap a szakigazgatási szervek ha- tósági eljárásában. Előfordul azonban,hogy leterheltségükre hivatkozva mellőzik a helyszíni szemle megtartását és a döntést az ügyfél által előadottakra és a rendelkezésre álló adatokra alapozzák. Továbbá a megtartott helyszíni szemléről nem mindig

vesznek fel jegyzőkönyvet, vagy az ügydarabra csak egészen

mám I

szűkszavú feljegyzést készítenek. Különösen jellemző ez a megállapítás az épitési ügyekre. E témában felmerül az un.hclyszine- léai dij‘ bevezetésének kérdése, melynek indokoltságát célszerű lenne esetleg külön megvizsgálni.

: 7o

t #

* , ü

4