1971. november 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

141

!

i

930 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám /

készítő, ellenőrző és összehangoló szervei, amelyek megyében három-négy bizottságot, tíz megyében

a tanácsok és a lakosság kapcsolataiban, a taná- és a fővárosban öt-hét bizottságot hoztak létre a

csők tevékenysége elősegítésében és szakszerűségé- kötelezőeken kívül. A kevésbé tagolt bizottsági ;

nek növelésében jelentős szerepet töltenek be. szervezetet létrehozó megyékben az egyes bizottA bizottságok feladatait, működésük általános sa©Pk, f”bb ágazatot átfogó feladatkörre, a tagolelveit a Tt. és végrehajtásáról szóló 11 1971. (III. ta bizottsági szervezetben a főbb ágazatok sze31.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: Vhr.), nnt szerveztek a bizottságokat,

valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 30—5/1971. (TK 19.) MT TH számú utasi- A szervezeti tagozódás főbb vonásai:

tása mellékleteként megjelent Irányelvek a taná- u „ ■„ <••• í,

i . . u. ,, — tizenhárom megyeben es a fővárosban a mucsok szervezeti es működés, szabályzata megalko- velődésüg j és a2 egészségügyi-szociálpolitikai feltasahoz (továbbiakban: Irányelv) tartalmazzak. adatkörre külön bizottságok alakultak; hat megyé- ;

ben a művelődésügyi-egészségügyi, feladatkört ^ összevonták;

— tizennégy megyében és a fővárosban alakítotA megyei szintű bizottságok megalakításának tak igazgatási és jogi bizottságot;

tapasztalatai — tizenkét megyében hoztak létre müs/.aki-kom- ;

. , . . . . , , munális bizottságot;

A fővárosi es a megyei tanácsok alakuló ulesukön határoztak bizottságaik létrehozásáról. A bi- — hét megyében szerveztek termelési és ellátási

zoltságok megalakításának tapasztalatai mind a bizottságot.

szervezeti tagozódást, mind a bizottságok összeté- A megyei tanácsok a feladatkörök csoportosítá- .

telét tekintve jelentős eltéréseket mutatnak, to- sának különféle megoldásait választották. Így pl.

vabbá a tanácstörvény egyes rendelkezései mara- két megyében alakult ipari és szolgáltatási, illetve

déktalanul nem hatályosultak. kereskedelmi és idegenforgalmi bizottság, Heves *

1. A fővárosi és a megyei tanácsok létrehoz- megye külön szolgáltatási, Komárom megye költták a jogszabályban kötelezően előírt bizottságo- ségvetési és fejlesztési bizottságot szervezett. Fejér

kát, ideiglenes jelleggel alakítottak további bízott- megyében külön-külön bizottságot hoztak létre a •'

Ságokat. Az ideiglenes jelleget — többek között — termelési és az ellátási feladatokra.

két tényező mutatja: egyes megyékben nem a cél- A bizottságok általában hét-tizenöt tagból áll- •

szerű es teljes bizottság, szervezetet hoztak leire, nak Vas megvében az egészségügyi bizottság öt

pl. Vas megyeben csak muvelodesugy, egészség- füs, Szolnok megyében viszont tizenkilenc-huszonugy, es nemzetiségi bizottságot alakítottak más- hál-om fős bizottságok alakultak,

részt hét megyeben csak a tanácstag bizottsági tagokat választották meg és a Szervezeti és Működési 4. A Vhr. lehetővé teszi, hogy a tanácselnökSzabályzat (továbbiakban: Szabályzat) megalkotá- helyettes bizottság elnöki tisztséget töltsön be. A

sávul egyidejűleg kerül majd sor a nem tanácstag bizottságoknak az ágazaton belüli és az ágazatok

bizottsági tagok megválasztására is. közötti, nem tanácsi szektorra is kiterjedő koordi2. A jogszabályban előírt bizottságokat minden nációban Ú”101/011 újszerű szerepe és a tanácselnökmegyében létrehozták. Általában öt-hét tagú ügy- helyettes meghatározott tevékenysegi területet alrend! és számvizsgáló bizottságot alakítottak. A fő- fo8ó feladata szükségképpen igényli a tanácselnök- .

városi tanács hél tagú ügyrendi es tizenhárom helyettesnek a oizuitsag einoKeve torteno megvá- ,

tagú számvizsgáló bizottságot választott. A tervgaz- lasztását. Erre azonban a kívánatosnál kevesebb

dasági bizottságok taglétszámát általában tizenöt esetben került sor.

főben állapították meg, az általánostól eltérő Vas A megyei szintű tanácsok saját elhatározásából *

megye, ahol tizenegy tagú, Komárom és Szolnok megalakított 95 bizottság közül 37 bizottság elnöki

megyében pedig tizenhét tagú bizottságról dön- tisztségét tölti be tanácselnök-helyettes. A szervetöttek. Eltérő a tervgazdasági bizottságokon belül zed megoldás szükségességét és előnyeit több

a tanácstagok és a nem tanácstagok aránya: amíg megyében nem ismerték fel: Békés, Csongrád, FeHeves, Komárom és Nógrád megyében helytelenül jér. Heves, Komárom megyében a tervgazdasági

mindössze két tanácstagot választottak a tervgaz- bizottságon kívül más bizottság elnöki tisztségét

dasági bizottságba, addig a megyék többségében nem tölti be tanácselnök-helyettes. Néhány helyen

érvényesítették helyesen a tanácstörvény- egy tanácselnök-helvettes több bizottság elnöke is.

, nek a bizottságok összetételére iránymutató általános elvét. 5. Több megyében megalakították a megyei taOA.,... , nácstagok járási (egyes megyékben városi) csoport3 A tanácstörvény alapjan a tanácsok nepkepvi- jait is * törJvé végrehajtása keretében [68. § (1)—

seleti-onkormányzah jogkörükben maguk dontot- 2) bek , megh/tórobzott cJélra.

tek bizottsági szervezetükről. A kialakított bízottsági szervezet — mint említettük — jelentős élté- 6. A bizottságok korábbinál kedvezőbb összetöréseket mutat. A bizottsági szervezet kialakításá- tele az alapja annak, hogy hatékonyan lássák el

nál alapvetően két tendencia érvényesült: kilenc kiszélesedett, tartalmában gazdagodott, sok vonat/(H/í

l :

L

__________—L* *»* .fi®