1971. november 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
438
A deratizáció beindítása előtt ezt a költség kivetési rendszert a Fővárosi KÖJÁL jónak tartotta. Ezt megerősítette az is, hogy a szerződés tervezetet és a VB. elé terjesztett jelentést konzultáló szervek /OKI, Igazgatási, Pénzügyi, Kereskedelmi, Városrendezési és Épitészeti, Terv és Közgazdasági, Ipari, Mezőgazdasági ós Élelmezési Főosztályok, valamint a ______ Közmű és Mélyépítési és az Ingatlankezelési Főigazgatóságok/ egyike sem tett észrevételt a rendszer módosítására, vagy ^egfelelőbb kidolgozására. ' A budai irtás eddigi tapasztalataiból és a - sajnos késve - szerzett külföldi ismeretekből ma már megállapíthatjuk, hogy feV a korábban általunk javasolt költsóg-átháritási rendszer több ^ ^ hiányosságot és aránytalanságot rejt magában. így előfordul, \ró p hogy a kisjövedelmű nyugdíjasoknak családi házaik után jelen- I ^ tősebb összeget kellene fizetni, /pl. 300 négyszögöl = lo8o rf L ^ = 270«- Ft./. Ugyanakkor olyan vállalatok amelyeknek tevékenyferiY sóge kedvez a patkányok elszaporodásának és igy az üzem a körjróv\'// nyék patkány utánpótlását biztositó gócot képez, alap és felS j építmény szintenkénti területe után is aránytalanul kevesebb összeget fizet. így pl. nem tekinthető reálisnak az, hogy a Nagytétényi Sertéshizlalda, ahol 740.000 Ft értékű irtószer került felhasználásra, az irtásért a jelenlegi kivetési rendszer alapján mindössze 200.000 Ft-ot köteles fizetni, nem reális az sem, hogy az egyik kerületben levő 123 élelmiszer, kereskedelmi egység költsége mindöasze 4000.- Ft-ot tesz ki. A Zamat Keksz és Ostyagyárban a mentesítés során 1305 kg irtószer fogyott el, aminek az értéke 50.895.- Ft ós ugyanakkor a gyár az irtásért ezen összeg felét sem fizeti meg. Ilyen körülmények között a vállalatoknál alkalmazott szinten- , kénti többlet m^ek felszámítása nem elégé differenciált, viszszatéritési mód. Ezért a költségek megállapitásánál indokoltnak tartjuk az irtási dijhoz az irtás tényleges költségeinek is a felszámítását, azaz olyan üzemeknél, ahol a tényleges ir' tási ráfordítás meghaladja a 0.40 Ft/m2 alapján kiszámított di- ! jat, ott utólagos kivetéssel a tényleges irtási költség behajtható legyen. ró i I r L ' ról ti 11- 6 -
