1971. november 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
374
| ff - 11 - 1 területét. Első nagyjelentőségű munkája 1907-ben jelent meg. Ehhez csatlakoztak egymás után megjelenő, szinte kivétel nélkül alapvető jelentőségű felfedezései, amelyek analógiák meglátásán alapulnak, bizonyos függvén, -osztályok és bizonyos fajta geometriai terek kozott. A mai matematika egyik jelentős ágának a *1 funkcionál analízisnek megalapítója, az un. topologikus berekre adott axióma rendszere a további topológiai ■/ff- vizsgálatok gerincét képezi; munkássága a szovjet rl és a lengyel matematikusok ilyen irányú vizs állataira na y h atással volt. Jelentős oredmen; ek : Izednek nevéhez mind a ;uuos-, mind a tanárké zés tér .Hetén. Kiváló magyar és külföldi matematikusok vallják ot m. stőrüknél1. Riesz Frigyes a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. ),(m | -i felszabadulás után a szegedi, majd a budapesti tudományegyetem d is zdok torává választott ... 1949-ben a Kossuth-ülj arany, majd 1952-ben a Kossuth-dij n. -- dijával tan 'ették ki. Nemzetközi elismerőse: a gorbone aiszuoktora, a francia Tudományos Akad érni:, levelező tagja, ■ lunui és müncheni akad.mia tagja volt. a Riesz Frigyesről való utcaelnevezési javaslat a Műszaki és Termesz 'tudományi yyesületelc Bzuvetsó.ge inditványán alapszik. Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának irányelveiben meghatározott, a személyekről való utcaelnevezési kritériumokat figyelembe véve, - mely szerint iiemelke- üöcn fontos, nagyjelentőségű érdemek tus lik os ik ] hető- vé a személyekről való utc „elnevezést - a szóbanforgó utcának iesz Frigyesről való elnevezését . óljuk. b./ Lakner lyula/1922-1967/ munkás családból származott. Fiatalon 1943-ban lépett közszolgálatba. 1945-től párttag, 1950-ben a megalakuló XVI®1. kerületi tanácsnál uolgc- l V zotü, majd az 1956-os ellenforradalom leverése után a ‘íhfa kor. tanács végrehajtó bizottságának elnöke volt 1966. ri ró [~ li * - ■ M-mwm * *■*»»•* ’■*"*
