1971. november 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
368
I Indokolás. ad 1./ Szüdi György /190.-1964/ költő. Fiatal korában nagy nyomorban ólt, és altit fizikai munkás dolgozott Párizsban és más francia városokban. Franciaországban lett kommunista es hazatérése után itt: on is tagja volt az illegális .ártnak• Munkásmozgalmi tevékenységéért többször letartóztattak és ff ^ bebörtönözték. olső verseivel a harmincas évek végén jelentkezett. Pályája kezdetén a kommunista pártosság és az egyeni i sors felkutatásának őszinte vágya dominál verseiben. . j zl negyvenes években költészete elmélyült, filozofikusabiy j ba vált, vesztett forradalmi ttizéből. A felszabadulás | s zárná va is döntő fordul ttot jelentett, ekkor •• ntakozott ki maradéktalanul pályájának állandó ihletűje; mély koumunis ta hite ós humánuma. A forradalom katonája c. müvéért 1951-ben, valamint Magunk törvénye c. kötetéért József Attila dijat kapott. Verseit bolgár, lengyel, orosz és román nylvre is lefordították. ad 2./ Berda József /1902-1966/ költő. Angyalföldön született, de kora Ifjúságától Újpesten ólt, melyről verseiben vallotta: "Szivem szerint is hazám." mindenki ismerte és szerette Öt: "az ártatlan gyermekből, középkori kóbor barátból, az igazság és szépség forradalmárából egybegyúrt különös lelket." A költészet proletárja maradt mindvégig, bárminő évi; lakott az újpesti Gellert utca 31• szám alatti lakóházban, a IV. kér. Árpád kórházban bekövetkezett haláláig. i Legfőbb költői mondanivalója az érzéki javak dicsérete. Ódái hangon irt a természet gyönyöreiről. A felszabadulás után megjelent kötetei gyakorlatilag l . d - 5 1--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_il fe—
