1971. október 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
94
4 V I- 29 Tanulság az, hogy a teljes várospolitika kérdéseit kell megvitatni majdan és annak keretébex kell az egyes részleteket beiktatni, mert itt valóban 2 millió ember mindennapi élete, jövője, közérzete, közösségi tevékenysége, anyagi, gazdasági, társadalmi helyzete és nem kismértékben kulturális fejlődése, személyiségének gazdagodása, stb. a lényeg. Azt gondolom tehát, hogy akkor, amikor mindezt a sok hasznos javaslatot megpróbáljuk majdjfigyelembe venni, ebben a magasabb koncepcióban kell látni. Az erre vonatkozó határozatok megvannak, azokat nem kell kitalálni. Megvan az, hogy a szocialista demokratizmus}, a szocialista hazafiságot hogyan fejlesszük. Javasolom, hogy ezeket vegyük figyelembe, azaz a Népfront vezetősége részéről és a főváros részéről, akik majd ezzel foglalkoznak, különösképpen gondoljanak erre. Világos, hogy a főváros valamennyi szerve, az egész Tanács, az egész VB, az egész apparátus várospolitikát csinál a maga módján, azonkívül, hogy napi konkrét munkát is végez. Tehát ezek a területek mind gondozást kívánnak, és csak úgy tudnak kellően fejlődni, ha nem a hivatali szobán, laboratóriumokon belül folyik, hanem a lakosság részvételével. Világos az, hogy 2 milliós városban nem lehet megtenni azt, amit az ókori görögök városukban tettek, hogy naponta összejöttek az Ag^orán és elhatározták a dolgokat. A mi társadalmunkban ez már kifejlődött, ezt erősíteni, aktivizálni kell, be kell vonni az embereket, tájékoztatni kell őket. Ez természetesen nem úgy értendő, hogy erre mind a 2 millió ember képes lesz. Hosszú fejlődési folyamat, de mint ahogy a tapasztalat mutatja, egyre több ember képes erre és egyre több ember érdeklődik. Azt javasolnám, abból induljunk ki, hogy a módszertani tennivalókat ennek rendeljük alá. Szívleljük meg egy jólmüködő aktiv népfrontbizottság mun| j \ i -1 WB # I
