1971. október 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
714
Budapest Ptiváraa Tanács. VB. Ii.z.atá.1 M.nztály, Yy é/ / • Tárgy: A kisajátítási jogvi 'l'ij'V'to/ríi- szabályok érvényeoülé, / . , séről és gyakorlati J/t*ryr,£• (y°', TO .fe1/" alkalmazásáréi. /f£v»- c't /"viwAvc v,' JeTritf/ 7 T. Végrehajté Bizottság! I. A kisajátitási jogszabályok, az állami, társadalmi szervek és szövetkezetek részére lehetővé teszik, hogy közérdekű- lakásépítkezés, egészségügyi, kulturális, ipari stb. - beruházások megvalésitásáhez szükséges, személyi tulajdonban /nem állami/ lévő ingatlanok tulajdonjogát kártalanitás ellenében államigazgatási eljárás utján megszerezzék. Legtöbb kisajátítás lakásépítkezés és városrendezés céljára történik. Ennek megfelelően kisajátítás kérőként főleg a Fővárosi Épitőipari Beruházási Vállalat ős a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Épitészeti Főosztálya szerepel. Egyéb szervek; állami vállalatok, társadalmi szervek, szövetkezetek kisajátité- ként csak szérványosan jelentkeznek. A kisajátítás hatásági határozattal történő tulajdonszerzési méd, amely államigazgatási jogi és polgári jogi elemeket foglal magában. A tulajdonjog megszerzése kisajátitási államigazgatási eljárás utján történik. A kártalanitás mértékét a kisajátítást kérő és s kártalanításra jogosult egyezsége határozza meg. Egyezég hiányában a kártalanitás mértékét a biréság állapítja meg. A kisajátitási hatáságként eljáré tanácsi szerv kártalanítást megállapité határozatot általában nem hozhat. A Ftk. éo az 19é5.*vi 15.tvr. jogjffieAibtihsd elvként mondja ki:- a kisajátitási jogszabályok rendelkezéseit az egyéni és a társadalmi érdek összhangjámok érvényrejuttatásával kell értelmezni és alkalmazni,- a kisajátításnak csak közérdekből van helye, a jogszabályban tételesen felsorolt közérdekű célok esetén, j ! »■ , ...... * * - +, .Bp i ! i
