1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

164

I- 26 ­Néhány konkrét kérdést szeretnék felvetni. Az egyik, az anyagból kitűnik, hogy néhány területen az ellátási helyzet romlásával le­het számolni. Azt hiszem, hogy 2-3 helyen konkrét területet jelöl meg. Ezeket a területeket érdemes lenne alaposan megnézni. Meg kel- lene nézni, részletesebb vizsgálódás alapján, hogy valóban romlást lehet-e megáilapítani, vagy csak arról van szó, hogy nincs elegen­dő információnk, és durva becslés alapján várunk bizonyos problémá­ra kát. Ha valóban arról van szó, hogy bizonyos területeken az ellá­tottság rosszabbodásának veszélye merül fel, javasolom megvizsgál­ni a feloldás lehetőségeit. /(/Lakosság viszonylag jobban elviseli, ha szinten van a helyzet, de az ellátóttságromláo légkör rontó tényező és ennek elkerülésére törekedni kellene. Egy másik tárgykör az ellátottság globális rang­I sora. Tulajdonképpen ebben a tárgykörben szópárbaj alakult ki Cse­hik elvtársnő és Viszkei elvtárs között. Úgy vélem, hogy az a mu- taté számrendszer, amelyet az elvtársak kialakítottak, érdekes kö­zelítés, mutat valamit. Elemzéshez mindenképpen felhasználható. Azonban egyetértek Csehik elvtársnővel a tekintetben, hogy közvet­ra len döntéshozáshoz ne tekintsük alapnak ezt. Azt hiszen, ha alapo­sabban megnézzük, a mutatószámrendszer néhány alapvető problémáját ki lehet mutatni. Egyrészt elve kérdéses, hány tényezőt vegyünk figyelembe. Az elvtársak 6-7 tényezőt felsorolnak, de még egyéb tényezőket is be lehetne kapcsolni. Érdekes lehet pl. a gázellá­tás kérdése. Azt hiszen, hogy ez nem szerepel az anyagban. Véle­ményem szerint még további 2-3 tényezőt be lehetne kapcsolni, mert eleve a tényezők köre befolyásolja. Egy kerület ellátottsága szem­pontjából nem azonos értékű a lakásellátdtság, vagy az, hogy hány [Lg Jj rt " * *“* •J®*

Next

/
Oldalképek
Tartalom