1971. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
494
j-4 Q, -^ sénelc Üteme, oz árbevétel növekedési üteme alatt maradt, Az árbevételnrányoo nyereség mutatója tanácsi szinten 1968, évhez viszonyitva mindkét évben 0,2 %- kai ősökként. Tanácsi szinten bellii az árbevétel urányoa nyereség az egye3 ágazatokban eltérő nagyságrendű. Legmagasabb az építőiparban - 16 U - ahol a piaci egyensúly hiánya - a szabad. árak - viszonylag nagyobb arányú jövedelmezőség szintet tesz lehetávé.^yzt a jelenséget mégsem minősíthetjük károsnak, mert egyrészt Megfontolásra ~ készteti az ópitosi i0ennyei jelentkezőket, másrészt a nagyobb nyereség a képződő fajlC3ztak<i alapon ke-, resztül elősegíti nz építőipari knpacitáaNaővitését Az iperi ágazat árbevételarányos nyeresége 10-11 % között helyezkedik el éa u kereslet- kínálat hatása leginkább ezen vállalatok nyereség alakulását befolyásolja, Az elmúlt 3 év alatt a piaci kapcsolatok bővülése a vállalatok részére kedvező helyzetet biztosított. A legkisebb - 4.2 - az árbevételarányos nyereség a kereskedelemnél, de itt a forgalom nagy volumene miatt a nyereség tömege a legmagasabb. Az ágazatok Közül a közlekedésnél alakult ki a tervidőszak végore kedvezőtlen tendencia, mivel a Budapesti Közlekedési Vállalat eredménye évről-évre csortKunt. A költségek növekedését ugyanis az árkié— géuzités változása nem követte és a kötött ár® miatt é áremelésre sincs lehetőség, tt* Aóa zle t ok a ul :■ o Q-. — ..... ^ A tanácsi vállalatok készletérték alakulását a terv- I időszak első két evőben - 1965. évvel mint bázissal I szemben - mintegy 3 ,«-os átlagos fejlődési ütem jel\ lemezte. Jegyes népgazdasági ágakban - pl. ipar, épitőipar, közlekedés - IJüY. évben azonban az átlagos fejlődési ütemet meghaladó koazletemelkedéa következett be, mert a vállalatok egy része az uj gazdaságirányítási r ~ . +• í * rt ^ I ff
