1971. június 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
106
i A FEJLESZTÉSI ALAPOK FORRÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA 13 A Fővárosi Tanács III. ötéves terve - a jóváhagyás időpontjában fennálló pénz- j ügyi konstrukciónak megfelelően - népgazdasági beruházási hitelből, községfejleszti alapból a központi vállalatfejlesztési alapból együttesen 9974.6 millió Fc bevételi előirányzatot tartalmazott. Az állami hozzájárulás /értékha - tár feletti és - alatti beruházási keret, KÖFA kiegészítés /9401.3 millió Ft-ot, a saját források összege pedig 573.3 millió Ft-ot tett ki. A tervidőszak alatt a központi és kerületi tanácsok az éves tervek teljesítése során együttesen ténylegesen 15032.5 millió Ft bevételt értek el, melyből az állami hozzájám- lá3 10927.2 millió Ft, a saját források összege pedig 4105.3 millió Ft volt. A tényleges bevételeknek a III. ötéves terv előirányzataival való egybevetésénél figyelembe kell. venni, hogy egyrészt az elmúlt 5 év alatt növekedett az árszínvonal, másrészt 1968 évtől kezdve az uj gazdaságirányítási rendszer be- vezetésével egyidejűleg a pénzügyi konstrukcióban is számottevő változás tör1+ tént. A növekedés azonban igy is jelentős, amely a Fővárosi Tanács bevételében bekövetkezett. A gazdaságirányítás uj rendszerének 1968, január 1-től történt bevezetése - a gazdasági egységek önállóságának fokozása és az anyagi érdekeltség fokozottabb előtérbe kerülése - megváltoztatta a korábban kialakult tervezési elveket és azok gyakorlati megvalósitását a III. ötéves tervidőszakon belül. Ehhez megfe- felelő alapot nyújtott a 2025/1967. Korm.sz. határozat, amely rögzíti a tanácsok tervezésének, fejlesztési tevékenységének, továbbá a fejlesztések megvalósításához szükséges pénzügyi források összetételének uj rendjét. ffi I < A III. ötéves tervidőszak első 2 évében fennállott beruházási keretgazdálkodás rendszerét 1968. évtől kezdve a tanácsi fejlesztést alap gazdálkodást rendszer ; ; * váltotta fel. Ennek Jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a tanácsoknak az eddiginél közvetlenebb és az érdekeltséget erőteljesebben kifejező kapcsolatok lé- tesitésére nyílt lehetőség a lakossággal és a vállalatokkal egyaránt. Ennek eredfi1 706 1|| •Ül1 i-------------------------------------------------------------, _ — Í- 5 -
