1971. május 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

39

|

*

Abban az anyagban, amelyet a t. elvtársak megkaptak, utalás van arra, hogy a költségvetésben mekkora a főváros ésm mekkora a kerületek aránya, utalás van arra? a beruházásokat illetően - most csak kerek számokat mondok - hogy 92 % a fővárosi arány és 8 % a kerüleLek részesedési aránya. Természetesen ezen a 92 %-on belül a döntő a lakásépítés. A licások végső soron mind a kerületekben valósulnak meg. Kétséggtelen, hogy a mai finanszírozási rend az általános érdekeltségre épül fel és egy KGM vállalat éppen olyan fizetési kötelezettséggel kötődik a Fővárosi Tanácshoz, mint a mi fővárosi kézműipari vállalatunk. Ez egyrészt egy kiszAlesitet,t érdekeltséget jelent, másrészt jelenti bizonyos mértékben a költségvetési gazdálkodás stabilitását is. Az uj finanszírozási rend alapján vizsgálat tárgyává kell tenni azt, hogy milyen uj bevételi források további átengedésével lehet az ismertetett arányokon lényegesen javítani, növelni a kerületek saját bevételi forrásait, mert ezzel egyidejűleg növeljük a kerületek érdekeltségét és azzal, hogy e forrásokkal ők gazdálkodnak, növeljük felelősségérzetüket is. A pénzügyi források megteremtése és átengedése mellett növelni kell a kerületek önálló fejlesztési jogkörét és lehetőségét is, mert végzett vizsgálataink szerint iaxgii intézmények zöme, amelyek kerületi szinten alapvagy középfokú ellátási feladatokat végeznek, ma is a kerületek közvetlen irányítása és felügyelete alatt működnek, viszont ugyanezeknek az intézményeknek tipus fejlesztése egy sor esetben központi feladatot képezett, mert itt képződtek azok a pénzeszközök is, amelyekből ezeket meg kellett valósítani. A pénzeszközök decentralizálása, a források átengedése, a konkrét fenntartás és irányitás összahangjának teljesI rt :

L ~ li- 31 -