1971. január 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

72

_____ » - «»••» -'.W® i mm i j- 19 ­a kérdést tehát sokkal élesebben megfogalmazva újra szem­. . V ------­--------------------------------------------ff—.......................................-..............©.—• — ' ügyre kell venni, mert egyrészt magas követelmények elé amiUW 1^'^ * <». . állítjuk azokat, akik erre a pályára mennek, másrészt nem adjuk meg a főiskolai képzettséghez kötött állások te­kintetében fizetett dotáció minimumát sem. Az igazgatóságok létesítését nagyon jó kísérletnek tar­tom, mert valóban abnormális dolog, hogy közel 200 óra helyett, a norma helyett 500 órát dolgozzék a nem függet­lenített vezető óvónő, mert ez több mint két és félszerese. Akármilyen diplomatikusan van is megfogalmazva a határozati javaslatok 2. pontja, magában foglalja azokat a kérdése­ket, amelyek a képzettséggel és a dotációval kapcsolatosak. dr. Granasztói Pál: Az eddigi felszólalásokkal egyetértek, különösen kiemelném az előterjesztés értékelé­sére, a határozati javaslatok szélesítésére és a képzéssel kapcsolatos aUtax túlzott követelményekre vonatkozóan el- hangzottakat. Ehhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy 1 fa ■'.?£> talán helyes lenne jobban kiélezni az anyagban, de a tár­gyalás során is azt, hogy azok mellett a jelentős erkölcsi, közösségi és nevelési feladatok mellett, amelyek érdekében az óvoda működik, igen fontos, hogy a dolgozó nők munka- viszonyának és munkateljesítésének is egyik alapvető félté- rw*mpateaw*;„n-rm,-.! i. i «• .* ,w tele, meggyőződéssel mondhatom, mert a családomban több olyan nő van, aki dolgozik Ás ilyen problémákkal küzd. , Az óvodák működésének van egy ilyen komoly népgazdasági ré­I I sez is, mert nem várható a dolgozó anyáktól másképp nyugodt és rendszeres munkaviszony és munkateljesítés, bár elsősor­ban az ex’kölcsi és a nevelési célokat kell nézni. LL ±J

Next

/
Oldalképek
Tartalom