1970. december 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
220
got alapvetően érinti, hogy az állami 64.500 lakást feltétlenül fel kell épiteni. Ez a tervtörvény előírása lösz. A lakásépítési tervnek alapvető fix pontja! A magánerősnek pedig a társasház és a osaládiház. Javasolom tehát ennek a konstrukciónak a megvizsgálását és átdolgozását. A társasház konstrukcióval és a 20.500-nak az irrealitásával kapós ólat bán hadd kapcsolódjam még ahhoz, amit Viszkei elv társ hozzászólása érintett. Költs égileg sincs rendezve. Rengeteg bizonytalanság van. A kapacitások sinosenek technológiai bontásban megfelelően biztosítva. Viszkei elvtárs emlibtte, hogy az 1971-beli társasházi kapcsolódó dolgok rendben vannak, de az utána következő négy év ninos rendben. Szerintem a 20.500 esetében nem is lehet biztosítani. Mert ha kiszámítjuk a kaposolódó létesítményeket, mint ahogy tegnap este próbáltam kiszámítani, akkor megközelítőleg 1300 millió többletköltséget jelentene. Honnan? Teljesen irreális. A 15.50016.000 társasházhoz szükséges kapcsolódó létesítmények fedezetének előteremtése hallatlanul nagy problémát fog jelenteni. Ez volna tehát a dolog e részéül kaposolatos probléma, amelynek reálisabbá tételét jelentené bizonyos strukturális átalakítás. Még egyszer javasolom tehát, hogy a harmadik pontban nem a FŐBER lebonyolítása szemszögéből kell taglalni a 80 ezer többszintest, hanem van állami, van társasház és osaládi ház, és mindegyiknél van, illetőleg kell lennie kapaoitás-mérlegnek. Ilyen értelemben* feltétlenül javasolom az átdolgozást. Még két témát! Nemcsak kapaoitás beli probléma van. Az anyagból is érződik, de nekünk is elég sok ismeretünk van róla, Majd rátérek, hogy alaposan meg kell vizsgálni. Megint visszatérek arra, hogy a leghatékonyabb együttműködést kell kialakítani a minisztérium, a vállalaI tok ós a fővárosi szervelŐKözött• Ez pedig a tervezés problémája. ! L —— —: ___________ I i 25.
