1970. december 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
98
i- 4 akkor a kórházi ágyak száma változatlan maradt, illetve a rekonstrukciók, karbantartások miatt a működő ágyak száma átlagosan kissé csökkent. Az ápolás átlagos tartamának csökkenése ; és e rendkívül magas ágykihasználás a szülészeti osztályok zsúfoltságát jelzik. Mindez betegellátási, hozzáférhetőségi, hygi- cnés és etikai nehézségek forrása. A kórházi és rendelőintézeti személyi ellátottság a fokozatos fejlesztés ellenőre a szélesedő igényeknek 03 a korszerű követelményeknek nem mindenben tud eleget tenni. Ez részbon mennyiségi, részben szemléleti hiányosságokból adódik. A járóbctcgollátásban a lo.ooo lakosra jutó napi szakorvosi óra 1969-ben 2,6 volt, moly a kívánatosnak minősített 3,6 - 4,8 tói elmarad. Még lo nőgyógyászati ós 14 torhosszakrondolósünk dolgozik rendelőintézeten kivül. Rendelőintézeteink műszaki - gazdasági állapota jónak mondható, mégis még lo rendelőben van kályhafűtés, a váróhelyiségek egy része nem eléggé clkülöiiitett, alacsony a szakrendelések átlagos alaptcrülctc is /51 n?/» Sokkal súlyosabb probléma a most már krónikussá váló védőnőhiány, moly a gondozási munka eredményes végzését nehezíti. A nehéz munkakörülmények alacsony bérszínvonal miatt a területről igen nagy az elvándorlás, az állások l/5-o üres, 1/3-a tartós helyettositésre szorul és oz utánpótlási lehetőségek is mostohák: f. évben 5o helyett mindössze 14 növendéket sikerült beiskoláznunk. III. A vázolt nehézségek leküzdésére, a szülészeti-nőgyógyászati ellátás megjavítására az utóbbi óvok folyamán több intézkedést hoztunk, Ezek közül a két legjelentősebb: az egységes szülészeti- nőgyógyászati ellátás bevezetése -/1961/ és a Fővárosi Anyavédelmi Központ létositésc /318/1966.sz.VB,határozat/. Az oreysépios szülészeti-nőgyógyászati ellátás bevezetése azt jc~ 33 L __________J >'«üwüMÍ^ é .ggfa-uut
