1970. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
50
, , .. TO . i ti ~ 4 - té és hazai példák tanúlmányozása után azt a jelentős kísérletünket, amely e tanévben már harmadik évébe lépett. E kísérlet lényege az, hogy az általános iskola alsó tagozatának tanulói az iskolában töltött munkanapjukal nem a hagyományos tanítási és napközis félnapokra osztják, hanem a tanítási órák, a szabadidő foglalkozások, a játék, a házi feladatok elvégzése arányosan, a kisebb gyermekek biológiai-pszichológiai ritmusához igazodva oszlik el az egész munkanap alatt. Ma már 45 osztályban folyik ilyen kísérlet. Eddigi tapasztalataink bebizonyították, hogy az 1. és 2. osztályokban az egész napos foglalkoztatás jó hatású,megkönnyiti as óvoda és iskola közti átmenetet, s a fővárosban való széleskörű bevezetésre alkalmas. Előnye az is, hogy pedagógiailag kedvező létszám esetén s megfelelő elhelyezéssel, bútorzat! berendezéssel a külön napközis helyiség megtakarítható, g működtetése a hagy. mányos napközi-osztály költségeit nem haladja mog. Kísérletünket most a 3-4. osztályban arra irányítjuk, hogy az egész napos foglalkoztatás mely formái, variációi illenek leginkább ehhez az életkorhoz. A szellemi tevékenység fejlődése itt már lehetővé teszi a nehezebb tárgyak /Írás* olvasás, fogalmazás, nyelvtan, számban, környezet-; ismeret/ délelőttre csoportosítását, mig az u.n. készségtárgyak délutánra kerülnének a szabadidő tevékenységek és a házi feladatok elvégzése közé. Az egész napos osztályok a felső tagozatra feljutva uj feladat elé állítják a hagyományos napközi otthoni munkához szokott nevelőket. E- zeknek a problémáknak tanulmányozását is elkezdtük, ‘Törekvésünk az, hogy kialakítsuk a különböző életkorú tanulók fejlettségéhez leginkább igazodó egész napos foglalkoztatási formákat. f/ A fővárosi oktatásügyi irányítás az utóbbi 4 . eztendöbon tudatosan törekedett arra, hogy az ellátottsági szintet általában emelve meggyorsítsa azoknak a kerületeknek a fejlődését, amelyeknél ezt a fővárosi átlagtól való elmaradás* vagy szociális-pedagógiai indokok megkívánták. Az elmúlt öt évben pl. az ellátottsági szint növekedése Budapesten átlagosan 3o%--os volt, a VII. kerületben azonban 48%-kai,, a 7111. területben 34%-kai, a XI. kerületben 38%-kal, a XIII. kerületben 46%~kal, Csepelen pedig 45%-kai javult. Ott, ahol az ellátottság mértékének számszerű fejlesztésére a helyi feltételek vagy igények kisebbek voltak és a felszerelés, bútorzat és elhelyezés javitása adott kedvezőbb körülményeket a pedagógiai munka megjavításához, központi anyagi támogatást nyújtottunk. 1534/csi _________________________________________ í mmmm * ** *** immp
