1970. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
21
i nácsok tárgyalásokat kezdtek a területükön működő vállalatokkal a tekintetben, hogy a vállalatok (szövetkezetek) saját eszközeik felhasználásával járuljanak hozzá az ellátási gondok enyhítéséhez. Ennek lehetséges módjai: önálló, vagy közös beruházás, kapacitás biztosítás, fenntartási költségekhez való hozzájárulás stb. A kezdeményezés a már hivatkozott kedvező közhangulat miatt pozitív hatást váltott ki, a vállalatokban megvan a készség a fokozottabb együttműködésre. Ennek konkrét programja a kerületi tervek kimunkálása során realizálódik. A Fővárosi Tanács és vállalatai fejlesztési célú összes pénzeszköze több mint kétszerese annak, mint amennyi a III. ötéves tervidőszakban beruházási célokat szolgált. A bruttó pénzeszközök növelésénél is nagyobb mérvű az előirányzat emelése a lakáságazatnál. A később részletesen ismertetett lakásépítési program megvalósulása iávén 1971-75„kö- zött több mint negyedmillió fővárosi lakos költözik uj lakásba. A lakás- termelés mint főfeladat mellett hap^sulyt kapnak a terven belül azok a fejlesztések, amelyek a lakosság széles tömegeit érintik és az életkörülmények javítását hivatottak biztositani. így pl. a közlekedési vi- I szonyok javítását több miai 8 milliárd Ft beruházás megvalósítása fogja szolgálni, e mellett az útviszonyok javulását közel kétszeres útfelújítási előirányzat biztosítja. A gázszolgáltatás volumene megduplázódik, szélesedik a távfűtő hálózat és a kettő együttes eredményeként az otthonok közel 40 százaléka lesz a tervidőszak végén korszerű, kulturált fűtéssel ellátva. Az egészségügy i ágazatban az anyagi eszközöket elsősorban a fekvőbeteg ellátás fej le.ti t és éré kell összpontosítani. Fontos célkitűzés a külső kerületekben és az uj lakótelepükön ujabb szakorvosi rendelőintézetek létesítése és egyes meglévő intézetek bővitése és kor- szerüsitése. Minden ágazat az előző időszakhoz képest jelentősen fejlődik. A tervben foglalt feladatok megvalósításának eredményeként a lakosság lakáskultúrája eddig nem tapasztalt mértékben nő a tömeges lakásépítés, a növekvő karbantartási és felujitási tevékenység, a korszerű fütésmódok megkétszereződése és egyéb kommunális szolgáltatások bővülése következtében. Mennyiségi és minőségi szintjavulás jellemzi a lakosság sokoldalú szükségleteinek kielégítését is. A terv mindomellett nem oldja fel valamennyi meglévő feszültséget, problémát - ezekre az á- gazati részeknél utalunk -, éppen ezért a végrehajtás során az ujabb pénzügyi és műszaki lehetőségek feltárásával, megteremtésével lehet a feszültségeket csökkenteni, megszüntetni. így pl. a lakótelepszorü OTP- 10 ! L _______________________Y__________ i ft mm.-#-**
