1970. július 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
65
i * cseretelek adási kötelezettségünknek eleget tehessünk. Az épitési tilalmak elrendelését a tervszerű városfejlesztés biztosítása, az indokolatlan károk és szanálások elkerülése teszi s szükségessé. A lakásépítés, közintézmény-, közlekedés-, közmű- és közüzemi hálózat épitése, az ipari beruházások elhelyezése, valamint zöldterületek létesítése érdekében a város különböző területeire hosszabb-rövidebb időre, vagy végleges jelleggel kell épitési tilalmat, vagy korlátozást elrendeli. A tilalom elrendelése és fenn* tartása tehát közérdekből történik. Annak ellenére, hogy a tilalmakat a közelmúltban felülvizsgáltuk, és fenntartásukat - 5 évenkénti felülvizsgálattal - a továbbiakban is csak a legszükségesebb területekre korlátozzuk, az elkövetkezendő években is kell számolnunk a ti- ( lalmakkal, mint a telekgazdálkodást is befolyásold tényezőkkel. Az épitési tilalmak ugyanis egyrészt állami telkeket is érintenek, I j másrészt pedig az épitési tilalommal terhelt személyi tulajdonú tel4 kékért állami telket kell adni. /Tilalom elrendelése előtti tulajdonszerzés lakásépítésre szolgáló területen, kérelmezőnek nincs saját lakása, vagy épitési telke, vállalja o beépitési kötelezettséget és az elidegenítési tilalom telekkönyvi bejegyzését, ötéves budapesti munkaviszony, vagy lakás, stb/ Ezen túlmenően az épitési ‘ tilalmak káros feszültséget idéznek elő lakosság 03 a Tanács köI zött, mivel gyakorlatilag elvonják a tulajdonos rendelkezési jogát, hiszen telkére nem építhet, ugyanakkor emiatt el sem tudja adni. A kisajátításra csak a beruházás megvalósításakor kerül sor, 03 igy a tulajdonos a tilalom elrendelése után csak évek m^lva részesül I kártalanításban. Az 1960-től erőteljesen kibontakozó magánerős lakásépítés telekellátását zömmel személyi tulajdonú telkeket magába foglaló területek t * / 1 ,| (b t [ ' MM ' *' ** É *