1970. július 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
49
j közös használatú helyiségeket /pince, földszinti raktárak, mos ókonyhák, szárítók, stb,/ adtak bérbe közületeknek, vagy magánosoknak nem lakás céljaira. így pl, a XI, kerületben a felmérésbe vont 11 lakásszövetkezet közül 8 szövetkezet adta bérbe közületeknek és magánosoknak földszinti tároló helyiségeit, ^közöa t árgyalóit, száritó helyiségeit, gyermekkocsi tároló helyeit, stb.irodai, vagy raktározási oélolcra. A bérbeadott közös használatú helyiségek a 8 szövetkezetnél összesen mintegy 2,5oo m2 alapterületet jelentettek, A lakásszövetkeaulakaz eredetileg közös használatra szánt helyiségeket általában a jelenleg szokásosnál lényegesen magasabb - kb 3o-9o Ft/m2 - bérleti dij ellenében hasznosítják és az igy elért jelentős jövedelmet - egyébként nem kifogásolható módon — a szövetkezeti .lakások fenntartási költségeinek fedezésére használják fel. Az ilyen visszatérő esetek felvetik azt a kérdést, hogy a lakásszövetkezetek régi, kb lo-15 evvel ezelőtt készült típustervei, illetve az azokban alkalmazott és a közös használatú területigényekre vonatkozó MOTI, stb. normák időszerüek-e még és hogy nem szükséges-e aáoknak az időközi tapasztalatok, illetve változások figyelembevételével történő felülvizsgálata, Az ilyen felülvizsgálatok alapján ugyanis eldönthető lenne, hogy egy-egy lakóépület, vagy lakótömb alapterületének kb. 3-5 %-a, vagy épületenként 2-4oo m2 a jövőben az adott ösz- szes alapterületen belül nem lenne-r© a lakások számának növelésére, s igy azok - egység - költségeinek csökkentésére fordítható, III. A vizsgálat tapasztalatai alapján a helyiségekkel való gazdálkodás megjavítása és a lakásalap fokozottabb védelme ér- ' dekében az alábbi intézkedéseket javasoljuk: Budapest Főváros Tanácsa VB Blnöko a főváros sajátos holy- , zetére való tekintettel: F/3544/1970, ! i r ti - 14 - J
