1970. július 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

44

I

,4 ' ' 1

I-9Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat célját szem előtt tartva a reprezentativ felmérés során nem tekintettük rendeltetésellenesnek a munkásszállás céljaira létesített helyiségeket, a fizetővendéglátó szolgálat keretében valóban idegenforgalmi oélu tartózkodásra bérelt lakószobákat, a bedolgozókat, valamint az olyan kisipari, vagy szolgáltatói tevékenységet, amelyet a lakáa íóbérlője, vagy tulajdonosa /háztartása/ a kerületi tanáos illetékes szakigazgat ási osztálya engedélyével gyakorolt ,

Minthogy a ténymegállapításokat nem egy-egy kijelölt terület lakásállomány ának tételes vizsgálatára, hanem osupán a kerületi tanácsok érintett szakosztályaitól és a házkezelőség! szerveid:ől származó, az adott részterületre vonatkozó információkra, valamint a rendeltetésellenes használatra utaló külső jelekre - cégtáblák, oimjegyzékek, konzolok, stb, - kellett alapozni, feltételezhető, hogy a rendeltetésellenes használat mértéke a valóságban az előbbiek szerintinél gyakoribb,

A bérlők részéről 95 esetben megállapított rendeltetésellenes lakás- illetve lakrész használatot loo %-nak véve, azok megoszlását a különböző használati oélok szerint az alábbi összeállítás szemlélteti:

Engedély nélküli Ebből :

névhasználatl8~ lroda üzlet műhely raktár rendelő egyéb összesen: megoszlási százalék

loo 33 5 17 6 7 32

A fentiekből kitűnik, hogy a rendeltetésellenes használat főként irodai és kisipari tevékenység, valamint az „ Egyéb " soron belül nagyobbrészt vállalati alkalmazottak sokszor tömegszállás jellegű elhelyezése céljait szolgálja. Ez a tendencia úgyszólván valamennyi vizsgált kerületben tapasztalható volt. Az idegen lakásban történő rendelő célú használat főként a VI, és VII, kerületben; a rakt ri és üzleti oélu használat pedig túlnyomórészt a XI, és XIII* kerületben fordult elő,

F/3539/1970,

I 0 j

9 •• up