1970. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

237

- 41 ­Amit Koltai elvtárs mondott a kövéritett házakkal kap­csolatban, ahol nagyjából és szóazerint egy kísérlet történt! A kisérlet mindig nagyon fontos, de gyakran előfordul, hogy nem válik be, a következménye azonban mégiscsak az lesz, hogy később jön egy uj megoldás, amely elfogadható lesz* Se kérdés, hogy ki­nek van joga kísérletezni, milyen mértékben és meddig? Mert ha azt mondják, hogy felépül egy harminc lakásos ház és kísérlettel ki­próbáljuk, hogy hogyan működik ott mondjuk az elszivó-berendezés és nem vált be, akkor nem történik semmi különösebb. De az, hogy 900 lakást kísérletképpen felépítsünk, nem sikerül és erre azt mondják, hogy az ott szerzett tapasztalatokat hasznosítják másutt, a lakók pedig ottmaradnak, illetve dehogy maradnak ott, elmenekül­nek, m ért nem tudnak ott lakni. Hát ez nem megy! Mert ez nem kisér­let, hanem rossz-szándéku magatartás határát súrolja és az ilyes­mit nem lehet egyszerűen és simán tudomásul venni* Tudomásul kell venni, hogy mi itt nem fogjuk a világot megváltani, csak akkor, ha teszünk valamit.Két lépést tennék a következőkben: Az egyik: a KHEBi jelentését szétválasztani éB a FÖBER jelentéshez adott válaszhoz kapcsolva, sokszorosítva elküldeném azoknak az érintetteknek, akiknek ehhez valami közük van: az ÉVM- nek, ott az Lpitési Főigazgatóság vezetőjének, az érintett válla- 1 latok vezetőinek, a tervezőintézetek vezetőinek, a főváros vezető szerveinek. És miután ezek megkapták, összeszednék a vállalatok vezetőit és idehivnák őket egy ankótra* legyen szives mindenki nyilatkozni, hogy hol, milyen hibát követtek el. Elvinnónk őket néhány helyre: nézzék meg, mi az, amit átvettek, mi az amit át­adtak; ós akkor külön döntene a VB arról, hogy milyen intézkedése­! 23 7 ■ I 9 . ..*> I i ti 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom