1970. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
152
í ;-----------------------------------------------------------------------------------------***** * . mp I ti - 4 - i a/A ineglóvő illetményekhez anyagi ösztönző nőm járul,mivol a művelődési otthonok költségvetésében a pénzügyi szabályoknak megfelelően előirt jutalmazási keret a bér 1 %-a,amely személyi átlagban évi 3oo-5oo Ft.Tekintettel arra,hogy ez az összeg az összes népművelő által végzett munkának nem lehet el ismerője,igy évenként mindössze 1-2 fő részesülhet jutalomban.Egyéb anyagi ösztönzőt:lakást,tanulmányutat,stb.a ker-i tanács sem tud biztositani. Feltétlenül sürgős intézkedést igényel a bérmegtakarításból származó összegek jutalom céljára való felhasználásának engedélyezése.Annál is inkább, mivel a bérmegtakarítás csak a művelődési otthonban dolgozók többletmunkája révén jöhet létre/létszámhiány,betegség,eredményezheti/. Itt kell megjegyeznünk,hogy minden egyéb folyószámlás gazdálkodású költség- vetési szerv számára 1968 óta engedélyezett a bérmegtakarítás bizonyus százalékának felhasználása - kivételt csak a művelődési otthonok képeznek.Mindezek következménye,hogy az elmúlt 5 esztendőben a tanácsi művelődési apparátusban rendkivül nagymérvű volt a személyi mozgás.Az igazgatói munkakörben 7o %-os, előadói szinten majdnem loo %-os/!/.A kedvezőtlen feltételekkel szemben a végzettségi követelmény rendkivül magas/ogyotem,főiskola/. b/Hogoldást csak a tanácsi művelődési otthonban dolgozók bérének a szakszervezetekkel egyszintre hozása jelentené,minimális programként azonban a fizetések 2oo Ft-tal történő emelését látjuk szükségesnek,Ez a főállású előadók és kisegítők esetébon/21 igazgató kivételével/ 331.2oo M-ot, csak olőadók esetében 119.200 Ft-ot tenne ki.Ennek az összegnek bizonyos hányadát a kerületi vb is biztosíthatja az évi bérfejlesztésből a művelődési otthon dolgozói részére, a hiány pótlását a Fővárosi Tanács VB-nek kellene kerületenként vállalnia. 5./Működési kiadások és roális szükségletek összhangjának megvulósitása A tanácsi művelődési otthonok költségvetési fedezetűt az állami támogatás és a saját bevétel összege képezi. Mogullap itható, hogy az all ami tumo,,atus csökkenő tendenciát mutat: 1962-ben 8,6 millió Ft, 1965-ban 11,1 millió Ft, 1965-ben 9,7 millió it és 1968 ós 1969-es években 9,4 millió Ft.A sajat bevétel viszont emelkedőit; 1962-ben 3,9 millió Ft,19t>3-ban 4,8 millió Ft,1965-hen 5t8 millió M.,1968- ban 6,5 millió Ft, 1969-uen 8,3 millió Ft.Az 1962-69 közötti időszak fejlődése ütemére jellemzőek a következő százalék arányok:a saját bevétel 112,8 %-kal;az allami támogatás 9,3 %-kal emelkedett.11a figyelembe vesszük azokat az áremelkedéseket, amelyek érzékenyen érintették a művelődési otthonok müködését/papir, nyomda,telefon,közüzemi dija,posta,karbantartás,építkezés,sto/„iderül,hogy az emelkedés csak látszólagos és jelenleg művelődési otthonaink kevesebb anyagi eszközzel rendelkeznek,mint 3 évvel ezelőtt. Az 1965-69 közötti időszakban az állami támogatás összege 2,1 %-kal,ugyanakkor a látogatói szum 64,7 %-kal emelkedett.Ebből következően az egy főre jutó állami támogatás 61,4 %-kal csökkent, I^^^zaz^965-ben 5,7 Ft, 1969-ben pedig már csak 3,5 Ft volt. ' % .
