1970. június 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

257

A fennmaradó 45 terület vízrendezésére - több mint 1,2 millió Ft

költséggel - elkészültek a tanulmánytervek.

A tanulmányok alapján a vizkárok okairól az alábbiak állapíthatok meg:

1./ A főváros gyors fejlődése következtében - sajnos nem mindig átgondoltan - olyan területek is beépültek, amelyek időnként elöntés alá kerülnek. Főként magánerőből a peremkerületekben épitettek családiházakat az olcsón megvásárolható, vizjárta területeken.

2./ A betelepülés következtében a lakosság kérésére ideiglenes, vagy végleges úthálózat épült. Ennek következménye volt az utak társzintbói való kiemelése és ezáltal a terület iefolyá- si viszonyainak megváltoztatása. Több.helyen előfordult, hogy a meglévő árokrendszert megszüntették.

3./ Tovább súlyosbította a helyzetet a közműves vízellátás- csatornázás nélküli - bevezetése. Ezáltal a lényegesen nagyobb fajlagos vízhasználat, a fürdőszobák épitése, a talajba jutó szennyviz*mennyiséget megnővelte.

4./ A központi vízellátás miatt lecsökkent, vagy megszűnt a talajvíz szintjét csökkentő házi kutak használata. Egyes, a vizigényes állattartásra berendezkedett mezőgazdasági területeknek beépitése az állattartás, és ezzel a kutviz igény megszűnését jelentette.

A rendezési aiapeivek a következők:

1./ A talajvizes területek taiajvizszintjének csökkentése rendszerint csak költséges csatornahálózat, esetleg s zivárgók kiépítés evei érhető el.

2./ A csapadékvíz elvezető rendszereket helyre keli állítani, illetve ki kell épiteni és az előzőleg szabályozott legközelebbi vízfolyásba bevezetni. A csapadékvizek gyors elvezetése csökkenti a taiajviz szintjét.

Itt jegyezzük meg, hogy a vízfolyások rendezésének távlati

i

tervét a V.B. 19G9-ben tárgyalta. Ebben rögzítettük azt az

jl 9TÍ

1 </"' v"

i

i- 2 -