1970. május 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
172
I É < Elnök: Van-e valakinek kérdése? \ Pulai_ Miklójs^ A 3. ^oldalon szerpel aÁbeosültYszanáláste költsége. Nyilván erősen fesstcít szám, de mégis: van-e elképzelés arra, hogy e becsült szanálási költség forrásai milyen arányokban volnának vállalatiak, esetleg állami pénzek? Mulató János: Az 197o-ben kiürítésre előirányzott telephelyekre megvan—e a reális előfeltétel, hogy végre lehet hajtani? Vágvölgyi Tibor: A 7.oldalon van szó arról, hogy nehézség van a szövetkezeti lakások átvételével kapcsolatban. Van-e valami javaslat ennek feloldására, vagy legalábbis közelítésére, arra, hogy meg tudjuk oldani? Kisléghy Imre: A Lipótvárossal kapcsolatban felvetik, hogy a IV. ötéves tervben tervezett lakásszámnak nagyon nagy ára van. Gyakorlatilag az eddigi számok csökkentéséről van szó. Hogyan képzelik ezt? Elnök: Az előadok közül ki válaszol először? Heincz Mihály: Én az utolsó kérdésre adnék választ. A múlt héten Bartos elvtársinál tartott tanácskozásnál úgy döntöttünk, hogy a IV. ötéves terv során csak a vasút és a Dunapart között folytatjuk az épitést, a gázkészülékeket Gyártó Vállalat és a Hőerőmű kérdését pedig megpróbáljuk beleilleszteni a városrendezésbe. így lényegesen csökkenthető a szanálás, mert a vasúton túl vannak azok a létesitmények,amelyeknek szanálása 80-I00 milliós nagyságrendű. Viszkei Mihály: A lakásokból közel 3oo milliót t lehet fedezni. A vállalatoknál elenyésző összegek vannak, marad tehát alapvetően két forrás: az egyik az a juttatás, amelyet az OT. —tói kell leérni szanálások céljaira, a másik pedig a hi- ' telezés. A hitelezés problémája rendkivül nehéz, a mechanizmus for- 1 l . mái között, mert a vállalatoknak lakásépítkezésekkel kellene T - ( / áldozatot vállalni a termelés, a szolgálatatások érdekében. , | —---------------------------------- i- 27 -
