1970. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
74
i- lo gáltattá, a további 8 millió 9oo ezer koronát o Fővárosi Pénzalap fizette olyképpen, hogy a Morgithic] pesti oldalán a hídfőtől északra és délre a Dunaparton 4 telket engedett át 3 milJ.ió 9oo ezer korona bocsértékben, 5 millió koronára pedig 4 E-cs kamat alapulvételével évi 21o ozer korona jáiadék fizetésével törleszti. Ez utó'bi jáadék fizetését 19?8. óta nz állom vette át, ezzel is könnyítve a főv toos tartozásain.Miután a Főv ‘rosi Közmunkák Tanácsa 1949-ben nrgszünt, e törvény rendelkezéseit som hajtották végre. /Ezért csupán, mint érdekességet említjük meg, hogy a törvény értelmében a Margitsziget vételárának u- tolsó részlete, oz említett utolsó járadékfizetés 197o. julius 1-én lett volna esedékes, oz az összeg 1941-ben évi 2o3 ezer pengő volt/. A M-rgitsziget az elmondó tok alapján, nem közterület, hanem egységesen telokkönyvezott terület, amelynek tulajdonosa a telekkönyvi bejegyzés szerint, a "főváros közönsége". /Hogy mégis közterületi dijat fizetnek o használók, erről később beszélünk./ Az egész sziget egyébként valóban csak két telekkönyvi számon szerepel a telek- könyvben: a sziget régi területe 23.ooo helyrajzi szánon, az utóbbi /az első világháború után/ feltöltéssel nyert terület, e tele könyvben 23.8o2 helyrajzi számon szerep#!. Mindkettőnek tulajdonosa afő város közönsége. F.: megjegyzés vonatkozik az épületekre is, mert jogszabály szerint létesítésül: tényével a telektulajdonos tulajdonába kerültek. így a létesitmények üzemeltetői csak bérlői lo- hc tnek. A Margitszigo tulajdonát csupán a Nemzeti Sportuszoda építményi joga terhelte, ez az uj t.le' könyvi jog 11 ■ | W00/0 ^ ^ _ .. $... . see» J :;w lm I
