1970. február 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
112
I kiadások n porkfenntártás, a partf .,1-knrbantnrtás, köz - világítás,közut-knbnntertás. Ezek o tételűk - mint korábban " kcrolitottük - 1957-ben 7.3oo.ooo forintot jel„ntottek n Margitsziget "ráfordításaiban". Ezen kiadások átvállalása vagy - n's üzemnél is használatos juttátás /dotáció/ aleekjábnn való megtérítése után már más alapokkal indulhatna az általunk javasolt üzem. A jeleni gi közterülethasználati dijak a törzs- kiadások mintegy kéthnr:: drészát fedezik csupán. Mog- jegy zzük, hogy a BUVVril°68. nyarán készített egy tanulmányt "A Margitsziget felhasználása, 'zencltc- tése ós gazdaságossági kérdései" tárgyában, ahol az üze- r.eltetési javaslat egyik változatában szereplő vállalat bérbevenné a Margitszigetet, anyagi alapja azonban elsősorban a szigeti belépődíj, amelyből - akkori számításaink >i szerint - 2o-25 millió forintos évi bevétele lenne. Miután a Fővárosi Tanácsa mai álláspontja sz rint non helyesli szigeten belépőiduj szedését, viszont cél a Margitszigetnek - mint különle; es üdülőt', illetnek - . lakosság, sőt az idegenforgalom érdekében szakszerű fejlesztése, amely esetleg rtár néh’ny év múl a anyagi oredmánn el is járhat, feltétlenül hozzá kell járulni a sziget törzskiodésaihoz, átvállalás, vagy dotáció /juttatás/ alakjában. Ez az utóbbi javaslat an .ál io inkább megalapozott, hiszen a Margitszig ;t törzskindósai mindig /a múltban, knpit lista rendszerben működött részvénytársasági gazdálkodási formában is/ :a gazda, vagyis régen a Közműnk' tanács elemi pénzügyi f lndatai közé tartoztak. Ha pedig ma a főváros bevételei oszthatatlanok /ogy pénztárba foltnak be/, biztosítani kell a törzskidd'sok kifiz tás át a margitszigeti üzemnek ée miután időben és oza.km: ilag előre hosszú évekre nera állapi that é meg, a sziget fojlesztési terve, részI ^ Ili I- 48 % *
