1970. február 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

257

Az előző év nyilvántartási adataihoz, vagyis 1968.dec.31-i állapot szerint nyilvántartásba vett 131.2o9 db igényhez viszonyitva 1969 évben 6.159 igénnyel nőtt a lskáskérelinezők száma a fővárosban. A növekedés üteme az 1968.évi 15.719 igényhez viszonyitva csökkenő tendenciát mutat. Kedvező körülményként értékelhető a lakosságnak az a kezdeményezése, hogy lakásproblémája rendezése érdekében anya i áldozatot az eddiginél nagyobb arányban hajlandó vállalni. A 6.159 igényből ugyanis 5.237 a szövetkezeti lakásigénylés és csak 922 olyan uj igényt nyújtottak be a tanácshoz, amely bérlakás jüttatásra irányul

A lakásigénylések kategóriák szerinti csoportosítása az alábbiak szerint alakult:

Bér Szövetkezeti

I. kategória /életveszélyes, lakás céljára alkalmatlan lakásban lakók és

fertőző betegek i.gényei/ 13.834 3.oQ6

II.kategória /lakással nem rendelkező családok igényei/ 49.324 23.931

III. kategória /minőségi cserék/ 29.o"7 6.674

IV.kategória /lépcsőzetes és egyéb megfelelő lakással rendelkezők csereigényei/ 7.6o9 1.545

Ebből nem lett kategorizálva,

nem értékelhető - 2.388

Összese n : 99.794 37.574

Az igények kategóriák szerinti csoportosítása hozzávetőleges tájékoztatást nyújt arra vonatkozóan, hogy a nyilvántartásba vett 137.ooo lakásigény kiél ég i t é s éhe z hozzávétele, esen 9o.ooo 1 ikás szükséges. A III. illetve IV. kategóriába sorolt i ányek kielégítésével ugyanis lakás szabadi 1 fel, igy abszolút lakásigényként az I. os II.kategóriában mintegy 9o- 9?.ooo-t lehet számításba venni, ,'zt a következtetést kizárólag a nyilvántartási adataink alapján tudjuk levonni, azonban a fővárosban jelentkező társadalmi lakásigény szempontjából azt is számításba kellvonni, hogy a la- kósság egy része igényét nem terjeszti elő, másrészt az épületek avulása következtében olyan lakásokat is bontanak, amelyek bérlői,

i

í - 4 - i

■ -