1970. január 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
53
w 1 • • ben - különösen szabad ‘árformába tartozó cikkek esetében - a termelői árban nemcsak saját ráfordításait és a kalkulálható szintű nyereséget, hanem a piaci értékítéletet - a fogyasztói kereslet intenzitását - is beépiti. Az ilyen magatartás sem elvileg, sem gyakorlatilag nem fogadható el. Elvileg azért, mert a piaci értékítélet . változásából előálló kockázat fedezete nem a termelői, hanem a fogyasztói árban van. Ez utóbbinak képzése viszont a megfelelő árrés alkalmazásával a belkereskedelmi vállalatok feladata. Gyakorlatilag . az ilyen árképzés több esetben a fogyasztói ár oly mértékű növeléséhez vezet, amely miatt a készáru piacképtelenné válik. A vevő ugyanis a túlzott fogyasztói árat nem fogadja el, a kereskedelem pedig, miután árrését érvényesíteni nem tudja, az ilyen árut már meg sem rendeli, illetve forgalomba sem hozza. Ilyen példaként megemlíthető a "Merida" egyébként keresett női kabát esete. A. szövet árát a Richards Finomposztógyér 1969. VII. hó 1-vol 15 %-kal növelte. A szövetből női kabátot gyártó PAájus 1^ Ruhagyár a nagykereskedelemmel. közölte, hogy a Icabát-mint készáru-^termelői ára az előbbiek következtében a múlt évihez képest kb. 35 %-kal növ okszil:. Minthogy ebből következően a nagykereskedelmi eladási ár a korábbi looo Ft- ról 1.6oo.- Ft-ra emelkedett volna, a nagykoroslcodolora az árut mog sem rendelte, holott Budapesten az ellátottság főként közép- vagy alacsonyabb árfokvésü női kabátokból nem kielógitő. A fentiekhez hasonló, bár nem általánosítható jelonségok arra mutatnak, hogy az iparvállalatok egy része a termelés kétségtelenül komoly gondokkal járó bővítése helyett inkább az adott kapacitáson való vállalati nyereség növelésére törekszik. 2./ A nagykereskedelem tuvekenységébon tapasztalt negatív vonások. A nagykcrcskodolcm beszerzési és készletezési politikájára még gyak- j ran a feladat szűkítésére és a minimális kockázat vállalásra irányuló törekvés jellemző. Ennek következtében a nagykorcskodelmi funkciót több területen - a szükséges feltételek nélkül - részben az ipar, részben a kiskereskedelem vette át. A nagykereskedőlem árpolitikája gyakran a feladatok szűkítése mellett , nyereség-növelés 1 1 ■ j\ te | — g/8o72/1^9 :- 8 -
